Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

292 jogszabályozásunktól — a Jvt. a gazdagodási keresetre is három évi elévülési időt állapít meg. XVI. A váltóhitelező jogai azonosak azokkal a jogokkal, amelyeket a Mvt. a váltóhitelező részére biztosít. T XVII. A hüljöldi törvényhozás alkalmazhatósága szempontjá­ból a Jvt. azon az állásponton áll, hogy oly személy, aki saját hazájának törvénye szerint nem váltóképes, mégis jogérvényesen kötelezetté válik, ha olyan ország területén írta alá a váltót, amely­nek törvénye szerint őt ez a képesség megilleti. (Jvt. 94. §.) (Ha tehát váltóképességgel nem bíró belföldi állampolgár olyan ország területén írja alá a váltót, amelynek joga szerint a váltóképesség megilleti, nemcsak az illető külföldi, hanem a belföldi bíróságnak is el kell marasztalnia, míg a magyar váltótörvény szerint a bel­földi állampolgár váltóképessége belföldön kizárólag a belföldi törvény alapján bírálható csak el, mert a Mvt. (95. §) szerint a saját hazája törvényei szerint váltóképességgel nem bíró idegen, a belföldön elvállalt váltói kötelezettségért felelős, ha őt eszerint a törvény szerint a váltóképesség megilleti. (Mvt. 95. §.) XVIII. Az óvást a közjegyzők és a járásbíróságok veszik fel. Az igazságügyminiszter óvás felvételére a postahivatalokat is felhatalmazhatja. (Jvt. 70. §.) A váltótulajdonos hozzájárulásával az óvás helyébe az intézvényezettnek a váltóra adott írásbeli nyilatkozata is léphet. Az óvást felvevő közeg ez esetben a nála vezetett óvásjegyzékbe való felvételt a váltón igazolja. 500 dinár összeget meg nem haladó váltók óvatolása úgy is történhetik, hogy az óvást felvevő közeg az óvatoló kívánságára az összes váltókötelezettnek egy-egy váltómásolatot küld azzal a meg­jegyzéssel, hogy a váltó óvatoltatott. (Jvt. 77. §.) XIX. A bemutatás és egyéb váltócselekményeket az üzleti időben és az üzlethelyiségben — ilyenek hiányában pedig a lakáson — kell eszközölni. (Jvt. 107. §.) (Nincsen tehát, mint nálunk, bizonyos órákhoz kötve.) Az 1912 : LXIV. t.-c. 1. §-ában foglalt, az erőhatalomnak a váltón alapuló jogokra gyakorolt hatására vonatkozó rendelkezésekkel azonos rendelkezéseket tartalmaz a jugoszláv váltótörvény 53. §-a. XX. Vak, vagy írni és olvasni nem tudók váltónyilatkozatát, illetőleg aláírását — úgy, mint nálunk — közjegyzőnek vagy bíróságnak kell hitelesíteni. A héber írás kézjegynek tekintendő. (Jvt. 98. és 99. §§.) XXI. A magyar és jugoszláv váltótörvénynek a saját váltóra vonatkozó rendelkezéseiben eltérés csak annyiban van, amennyi­ben — a dolog természeténél fogva — a saját váltóra a magyar váltótörvénytől eltérő jugoszláv rendelkezéseket kell alkalmazni. (Cy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom