Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Külföldi pénznemben bejegyzett követelések sorozása

279 vagy hogy mily árfolyamon rendeli ezt az átszámítást ítélet vagy végrehajtást elrendelő végzés : a sorozható összeg meghatározása, azaz a Kúria szóhasználata szerint a dologi kielégítés nézőpontjából a lényeg az, hogy a bekebelezett jelzálogjog összege a R. 16. §-ának 2. bekezdésében meghatározott módon számítandó át s a sorozás csak ennek az így nyert pengőösszegnek erejéig történhetik. Példával megvilágítva : az elárverezett ingatlanon a hitelező javára az átszámítás módjának meghatározása nélkül jelzálogjog van bekebelezve 1000 francia frank erejéig ; a hitelező követelését, miután a francia frank árfolyama az e tekintetben irányuló forduló napon, tegyük fel, 0.20 volt, 200 pengőben ítélte meg a bíróság ; alperes nem fizetvén, a jelzálogos ingatlan árverésre kerül, a sorrendi tárgyalást megelőző napon a francia frank árfolyama már csak 0.15, a jelzálogjog terjedelmének megállapításánál tehát csak 150 pengő vehető számításba s a jelzálog árverési vételárán csak ennyi sorozható ; a végrehajtatónak nem sorozható 50 pengő követelése azonban fennmarad és az adós ellen másutt érvényesíthető. Legfőbb bíróságunk jogászi éleslátása ezt a helyzetet felismerte és — habár kezdetben szükségesnek találta, hogy a hitelezőnek a kötelmi jogiviszonyból merített s a tartozás átszámítási árfolyamára vonatkozó ellenérveivel is érdemben foglalkozzék — újabb határozataiban (Jogi Hírlap, 1937. évi 401. és 815. sz., 1938. évi 1008. sz., 1939. évi 962. sz. eset ; ,,Jogesetek a perenkívüli eljárások köréből", 1939. évi 20. old.) már — ha nem is fentebbi éles formulázásunkban — arra az álláspontra helyezkedik, amelyet e néhány sorban kifejteni igyekeztünk. Felvetődhetik itt az a kérdés, vájjon a fentebb előadottak nem csupán arra az esetre állanak-e, ha az átszámítást lejárt követelés tekintetében bírói ítélet rendelte s vájjon a R. 16. § 2. bekezdése nem külföldi pénznemben kifejezett olyan követeléseknek átszámítására vonatkozó szabályt tartalmaz-e, ameiy követelések az árverés, illetve a sorrendi tárgyalás napjáig még nem jártak le vagy nem nyertek átszámítást ? Mi erre a kérdésre tagadólag válaszolunk. Nézetünk szerint külföldi pénznemben kifejezett követelések átszámítására vonatkozó kérdésekre a választ nem eljárásjogi szabályokban kell keresni : azt az anyagi jog szabályai, a bírói gyakorlat, a Vt. 37. §-a, a K. T. 326. §-a stb. fogják megadni. Ezek fogják mindenkor meghatározni azt, hogy külföldi pénznemben kifejezett követelés hogyan és mily módon számítandó át belföldi pénznemre, hogyan és miként történik az átszámítás akkor, ha ilyen követelést belföldi pénzzel rónak le és pedig ezt meghatározzák arra való tekintet nélkül, hogy a követelés szerződésszerinti lejárata időbelileg a végrehajtási eljárás egyes mozzanatai elé vagy után esik-e ? A jogszabályok hatókörének elhatárolása következtében eljárásjogi szabályok mindenkor csak arra adhatnak választ, hogy a jelzálogjog összege miként lesz számítandó, hogy tehát