Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az "erdélyi szövetkezetjog" és a szövetkezeti autonómia

276 egy a miénktől teljesen idegen szellemű szövetkezet jogot léptessen életbe. Ha azonban valaki akként érvelne, hogy az „erdélyi szövet­kezetjog" annak a szövetkezet jognak kontúrjait rajzolja meg, amely a liberalizmust felváltó új gazdasági rendszer előhírnöke, — akkor nem fog ártani, ha csak egy pillantást vetünk az új Európát kiala­kítani törekvő német nemzeti szocializmus sző vetkezet jogi elveire. Az „Akademie für Deutsches Recht" szövetkezeti bizottsága az elmúlt évben alapos jelentésben körvonalazta az új német szö­vetkezetjog irányelveit. Ebből a jelentésből nyilvánvalóvá válik, hogy a nemzeti szocialista világnézet egyáltalában nem gondol a szö­szövetkezeti autonómia és mozgási szabadság korlátozására. Már az új törvény bevezetésére szánt „praeambulum" is utalni kíván az ,,egyesek önkéntes elhatározására", „belátására" és az „önsegélyre", mint a német szövetkezeti mozgalom tartó oszlopaira. A későbbi határozatok pedig tiltakoznak : 1. a közgyűlés jogainak csorbítása ellen, mert ezzel ellankaszt­juk a tagok érdeklődését ; 2. az egytagú igazgatóság (Einmannvorstand) ellen, mert a meg nem felelő „vezér" bizalmi válságot robbant ki ; 3. a vizsgálati kötelék beavatkozó jogának kiterjesztése ellen (hogy a kötelék elrendelhesse a szövetkezetek fúzióját, kijelölhessen igazgatósági tagokat, jóváhagyásától függjön a fontosabb köz­gyűléshatározatok érvényessége), mert a „döntés jogának a köte­lékre ruházása nemcsak összeegyeztethetetlen az önsegély és önigaz­gatás szövetkezeti gondolatával, hanem a bizottság nézete szerint nem használna sem a kötelékeknek, sem a szövetkezeti ügy általános fejlődésének". De szembefordult a bizottság az állami ellenőrzés gondolatával is. A szövetkezetet egyedül az érdekelt szövetkezetek által létesített, autonóm kötelék ellenőrizheti ! Ez az ellenőrzés azonban sohasem fajulhat el gyámkodássá ; az egyéni kezdeményezés és felelősség megbénításává. * A kereskedelmi törvény negatív szövetkezet jogának helyébe a szövetkezetek szociálpolitikai jelentőségével is számoló, pozitív szövetkezeti politikát érvényesítő új magyar szövetkezet jogra van szükség. Olyan új jogra, amely tovább mélyíti azt a szerves fejlődést, amelyen hitelszövetkezeteink, szakipari szövetkezeteink, tejszövet­kezeteink és falusi fogyasztási szövetkezeteink jogi helyzete rész­ben a jogszabályok, részben az autonóm szervezkedés következ­tében keresztülment. Ennek az új szövetkezet jognak azonban nem szabad meg­bénítani a szövetkezeti autonómiát ! Hanem a mértéktartás helyes érzékével kell a tiszta szövetkezeti szellem érvényesülését biztosí­tania, a nélkül, hogy elnyomná az egyéni akaratot, az egyéni kez­deményezést, vezetést és felelősséget, — minden gazdasági fejlő­dés nélkülözhetetlen alapjait. Kuncz Ödön

Next

/
Oldalképek
Tartalom