Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az építőtakaréküzlet szabályozása

269 vállalatnak. A felülvizsgáló jelentését az igazgatóság és a felügyelőbizottság elé terjeszti. Az igazgatóság kötelessége azután az, hogy tájékoztassa a közgyűlést a felül vizsgálónak a számadások és az ügyvezetés tekintetében tett észrevételeiről. Minthogy a felülvizsgáló résztvehet a vállalat közgyűlésén, sőt a számadások felett határozó közgyűlésen köteles is megjelenni, nincs akadálya annak, hogy a felülvizsgáló az általa szükségesnek vélt felvilágosítást a közgyűlésen is megadja. Ha pedig a számadások vagy az ügyvezetés tekintetében lényeges kifogásolnivalót talál és az igazgatóság ezt nem orvosolta, köteles is a felülvizsgáló a számadások felett határozó közgyűlést észrevételeiről tájékoztatni. Az állami felügyelet érdekét szolgálja a törvénynek az a szabálya, hogy ilyen esetben a felülvizsgáló a P. K.-ot is köteles észrevételeiről tájékoztatni. — A közgyűlés összehívását is kívánhatja a felülvizsgáló, ha a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző intézkedést, avagy a társaság érdekeit sértő mulasztást vagy visszaélést tapasztal és az igazgatóság a hibát felhívására késedelem nélkül nem orvosolja. A felülvizsgálat hatályosságát a felülvizsgáló magánjogi és büntetőjogi felelősségének megfelelő kiépítésével is szolgálja a törvény. A felülvizsgáló a lelkiismeretes és pártatlan rendes hites könyvvizsgáló gondosságával köteles a vizsgálatot végezni. E kötelességének megszegése esetében felelős a károsultnak az okozott kárért. A vállalattal és a vállalat tagjával szemben súlyosabb a felülvizsgáló felelőssége, mint a vállalat hitelezőivel szemben. A vállalat hitelezőivel szemben a felülvizsgáló kártérítő felelősséggel csak akkor tartozik, ha a kötelességszegésben szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli ; s ez a felelősség csak szubszidiárius : a hitelező a kártérítési követelést csak annyiban érvényesítheti, amennyiben a vállalattal szemben fennálló követelését a vállalattól nem tudja behajtani. A vállalattal és a vállalat tagjaival szemben a gondatlanul eljáró felülvizsgáló akkor is felelős, ha a kötelességszegésben terhére róható gondatlanság nem is súlyos. Csak helyeselhető a felülvizsgáló felelősségében ez a finom megkülönböztetés, mert számol azzal a ténnyel, hogy a felülvizsgáló elsősorban mégis csak a vállalat tagjainak és a vállalatnak érdekében fejti ki működését. Célszerűnek mutatkozik a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a vállalat tagja vagy hitelezője csak a vállalat javára követelhet kártérítést, ha csupán közvetve, a vállalatnak okozott kár következtében károsult. A felülvizsgáló kártérítési felelősségén alapuló követelések öt év alatt évülnek el. Az állami felügyelet megszervezésében a törvény csak az elengedhetetlenül szükséges mértékig megy el ; nem bénítja meg a vállalkozási szellemet, nem ernyeszti el az egyéni felelősséget