Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 5. szám - Az építőtakaréküzlet szabályozása
263 és számadásait. A felügyelőhatóság megfelelő határidő tűzése mellett bármikor kívánhatja a vállalattól, hogy üzletvitelében és számadásaiban a hibák kiküszöbölése végett a szükséges változtatást megtegye. Ha a befizetők érdekei veszélybe jutnak, a felügyelőhatóság a szanálás érdekében elengedhetetlen rendszabályokat kívánhat a vállalattól. A felelősség megfelelő szabályozására is gondot vet a svájci rendelet. A vállalat üzletvezetésével vagy felsőbb irányításával és ellenőrzésével megbízott személyek felelősek a vállalat, az egyes tagok és a hitelezők irányában azért a kárért, amelyet szándékos vagy gondatlan kötelességsértésükkel okoztak. II. Az építőtakaréküzletet szabályozó magyar törvény is az építőtakarékvállalatok ellenőrzésének gondos megszervezésére vet különösen súlyt ; elsősorban közigazgatási jellegű rendészeti szabályokat tartalmaz, amelyek leginkább az építőtakarékvállalatok megfelelő ellenőrzését és állami felügyeletét rendezik. Az építőtakaréküzlet szabályozásáról szóló 1941 : IV. t.-c. 1. §-a értelmében építőtakaréküzlet az a tevékenység, amely befizetések gyűjtésére irányul azzal a szándékkal, hogy a befizetők meghatározott terv szerint kölcsönben részesüljenek lakóház vagy házhely megvétele, avagy lakóház építése vagy átalakítása, vagy az 1924 : XII. törvénycikk rendelkezései alá eső társasházhoz tartozó lakás megszerzése céljából. A 3. § szerint csak építőtakaréküzlet folytatására jogosult vállalat köthet érvényesen építőtakarékügyletet, vagyis az 1. § alá eső jogügyletet, amely szerint befizetések és törlesztések kikötése mellett kölcsön nyújtását ígéri. A magyar jog szabályozása tehát az építőtakarékvállalatban kollektív gyűjtésre alakult intézményt lát, vagyis olyan vállalatot, amelyben a befizetők, a takarékgyüjtők közösen hozzák létre a kölcsönnyújtás céljára szolgáló vagyoni alapot. Az építőtakaréküzlet körében a rendnek megteremtését a törvény akként szolgálja, hogy mindenekelőtt a ma létező építőtakarékvállalatok üzletvitelének és ügykezelésének megvizsgálását rendeli és módot nyújt arra, hogy az életképtelen vállalatok megszüntethetők legyenek. A létező vállalatok fölött ezt a seregszemlét a Pénzintézeti Központ (P. K.), szövetkezeti formában működő vállalatok tekintetében pedig az Országos Központi ^Hitelszövetkezet (0. K. H.) végzi. Ezek tesznek jelentést a pénzügyminiszternek ; a|pénzügyminiszter pedig a jelentés alapján a vállalat meghallgatása után a 11. §-ban taxatíve felsorolt esetekben elrendelheti a vállalat kényszerfelszámolását. így elrendelheti a pénzügyminiszter a kényszerfelszámolást, ha megállapítása szerint a vállalat üzletterve a befizetőkre vagy azok egy részére súlyosan hátrányos, vagy ha a vállalat üzletvitele a befizetők'betéteinek biztonságát veszélyezteti, vagy ha a vállalattól — vagyoni erejének és