Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

248 V. A mezőgazdasági szociálpolitika eddigi eredményeiben része, a továbbfejlesztésben pedig hivatása van az Országos Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanácsnak, amelyet a 3360/1937. F. M. sz. rendelettel szerveztek újjá. A magyar mezőgazdasági szociálpolitikának kétségkívül még sok megoldatlan feladata van, így : a munkáslakások építésének állami támogatása, a cselédlakások állapota, a munkaidőszabályozás, a munkásérdekképviselet, a betegbiztosítás, a rokkantsági és árvabiztosítás, a fizetéses szabadság, a szabadidőtevékenység szervezése stb. Azonban az eddigi eredményeket sem szabad lekicsinyelni s ne ábrándozzimk arról, hogy e feladatok mind rövid időn belül megoldhatók. (Me) Dr. Jenes Árpád : A közgazdasági kémkedés. Budapest. 1940. 94 o. Hovatovább mindjobban erősödik annak a felismerése, hogy a közgazdasági erők a nemzeti boldogulás elsőrendű tényezőit képezik. A felismerést természetesen ezeknek az erőknek tudatos fejlesztése és védelme követi. A szervezett társadalmi együttélést biztosító büntetőjog sem lehet tehát a közgazdasággal szemben közömbös. Fejlődésének irányát ezért éppen az a körülmény jelöli meg, hogy az egyéni gazdasági érdekek védelme mellett mind nagyobb figyelmet kénytelen szentelni a közgazdasági érdekek büntetőjogi védelmének is. A könyv témája a közgazdasági titok büntetőjogi védelme, vagyis a büntetőjognak az a területe, amelyben a jogos magánérdek védelme mellett főképpen a szociális elem, az államvédelem, a nemzeti munkaerő védelme a döntő tényező. A könyv három részre oszlik. Az első részben a szerző a közgazdasági titok fogalmi meghatározását adja. A közgazdasági titkot inkább államtitoknak, mint egyéni vagy magángazdasági titoknak kell tekinteni. Tárgyát azok a közgazdasági szempontból fontos tények és körülmények képezik, amelyeknek az elárulása az állam gazdasági egyensúlyát, vagy a nemzetnek, illetőleg annak egy részének az életfeltételeit veszélyeztetik. A közgazdasági titkot hadititoknak kell tekinteni, ha oly tényekre vonatkozik, amelyeket az állam háborús gazdasági felkészültsége érdekében kell titokban tartani, A második rész a közgazdasági titok büntetőjogi védelmének jogtörténeti alapjait és a fontosabb külföldi szabályozásokat tárgyalja. A szerző kimutatja, hogy a gazdasági titok védelme már a középkorban sem volt ismeretlen. A vezető iparvállalatok titkainak büntetőjogi védelmére a késő középkorban több példát láthatunk. A külföldi államok hatályos jogszabályai azonban igazolják azt, hogy a közgazdasági titok fogalma és büntetőjogi védelme, mai értelmében, a legújabbkori jogfejlődés eredménye. A harmadik részben a szerző hazai jogszabályozásunkkal kapcsolatos problémákat veti fel. Büntetőjogunk a kérdést összefüggően és intézményesen nem rendezi. Bíróságaink bölcsesége ugyan a meglévő jogszabályozás keretében meg tudja védeni a nemzeti érdekeket ; mégis szükségünk van azonban a közgazdasági titok védelmének egységes, új szabályozására. Elégséges, hogy csak rendkívül nehéz földrajzi helyzetünkre hivatkozzunk, már ez is egyedül indokolja közgazdaságunk fokozottabb védelmét. Természetesen az új anyagi büntetőjogi szabályozást a perrendtartás megfelelő módosításának is követnie kell. Helyesen mutat arra a szerző, hogy az árulkodás nem magyar mester-