Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

235 kereskedőket, akik mosószappannak fogyasztók részére közvetlenül árusításával foglalkozhatnak. Lisztjegy. A finomliszt és száraz tésztafélék forgalmának és fogyasztásának, valamint a lisztfélék igénybevételének tárgyában közzétett 2030/1941. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1941. márc. 20.) értelmében a közellátásügyi miniszter elrendelheti, hogy az ország egész területén vagy meghatározott részén (az ú. n. zárt területen) a finomlisztet és a száraz tésztaféléket csak hatósági jegy ellenében, illetőleg hatósági engedély alapján szabad forgalombahozni. A lisztjegyet csak igénybejelentés alapján szabad kiszolgáltatni. A zárt területen lévő, a rendelet hatálybalépése után oda behozott vagy ott előállított finomlisztet zár alá helyezettnek kell tekinteni és a hatóság engedélye nélkül felhasználni, forgalombahozni vagy felette más módon rendelkezni tilos. Finomlisztet és száraz tésztát a zárt területre szállítani vagy onnan elszállítani csak szállítási igazolvánnyal szabad. — A közellátásügyi miniszter a rendelet alapján kibocsátott 11.700/1941. K. M. sz. rendeletével (Bp. K. 1.941. márc. 20.) a lisztjegyrendszert Budapest székesfőváros és a környékbeli községek területére bevezette. A malmok és lisztkereskedők tulajdonában lévő lisztkészletek időszaki bejelentését rendeli el a 10.200/1941. K. M. sz. rendelet. (Bp. K. 1941. márc. 6. A hentesáruk készítését szabályozza —a honvédség és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása érdekében — a honvédelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 1670/1941. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1941. márc. 7.). A rendelet megszabja, hogy a különböző hentesárukat milyen minőségben szabad forgalombahozni. A szén, brikett, koksz és kokszbrikett háztartási célokra felhasználását és forgalombahozatalának módját a közellátási miniszter szabályozhatja és kijelölheti azokat a kereskedőket, akik az említett tüzelőszerek forgalombahozatalában résztvesznek. (1810/1941. M. E. sz. rendelet, Bp. K. 1941. márc. 9.) — E felhatalmazás alapján a közellátási miniszter 200.200/1941. M. E. sz. rendeletében (Bp. K. 1941. márc. 9.) szabályozta a szénkereskedelmet, az ország területét a szén, brikett, koksz és kokszbrikett forgalma szempontjából szénnagykereskedői körzetekre osztván fel. Ezeknek a beosztása azonos a mindenkori tüzifanagykereskedői körzetekkel. Másnak, mint kijelölt szénnagykereskedőnek nagykereskedést folytatni nem szabad. A kijelölés iránti kérvényt az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell beadni. Szenet, brikettet, kokszot és kokszbrikettet fogyasztónak 1941. május 1-től kezdve csak az a kiskereskedő árusíthat, akit a törvényhatóság első tisztviselője kijelölt. Akiket már tüzifakereskedővé kijelöltek és szénkiskereskedésre is van igazolványuk, azoknak nem kell újra folyamodniok. A ki nem jelölt kereskedők meglévő készletüket a jogosultságuk megszűnésétől számítandó 60 napig árusíthatják. A vendéglőkben, kifőzésekben, kocsmákban, kávéházakban és kávémérésekben kiszolgáltatható ételek korlátozása tárgyában kiadott 1710/1941. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1941. márc. 11.) — a 119.646/1940. K. K. M. sz. rendelet hatályon kívül helyezésével — kimondja, hogy vendéglőkben a hústalan napok figyelembevételével csak kétféle levest, egyféle előételt, kétféle halételt, kétféle sültet, kétféle száraz és kétféle zöld köretet, végül kétféle tésztát szabad előre elkészíteni, az étlapon feltüntetni és kiszolgáltatni. A rendelet