Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Valódi és nem valódi szövetkezet

213 lioz tartozik. így élesen elkülönültek egymástól a ,,semleges" — a vallást és politikát kikapcsoló — polgári szövetkezetek a politizáló munkásszövetkezetektől és a Charles Gide-íéle ,,szolidárizmustól", amely szövetkezeti úton akarja magát a társadalmi kérdést is megoldani. Rányomja bélyegét a szövetkezeti mozgalomra és a szövetkezetek tényleges hivatására az a gazdasági rendszer is, amelyben a szövetkezeteknek dolgozniok kell. A liberalizmus korában a szövetkezet a kapitalizmus sajátos eszközeivel : a versennyel, szabadsággal és koncentrációval küzd céljaiért. Az irányított gazdálkodás rendszere viszont a szövetkezetek szerkezetének és jellegének legmegfelelőbb feladatokat rója a szövetkezetekre (így a mai Németországban főleg az agrártermelés és értékesítés megszervezését, valamint a lakásépítést). Végezetül a legtöbb zavart és nehézséget a valódi szövetkezet fogalmának megállapítása körül a politika okozza. A szövetkezet az a hangszer, amelyen a legellentétesebb társadalmi és gazdasági mozgalmak játsszák a maguk dalait. A kommunizmus és szocializmus egészen másban látják a szövetkezet lényegét és hivatását, mint a keresztényszocializmus, a fascizmus, a nemzeti szocializmus, az agrármozgalom, avagy a tisztviselők, kisiparosok és kiskereskedők gazdasági és kulturális megerősítéséért küzdő szövetkezeti apostolok. A politika és a szektárius szövetkezők a legtürelmetlenebbek és legkiszámíthatatlanabbak akkor, amikor valamely szövetkezeti mozgalom jellege felett döntenek. Az erős szocialista befolyás alá került „Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége" minden különösebb skrupulus nélkül jelentette ki 1934-ben, hogy a német (!) és olasz szövetkezetek nem valódi szövetkezetek ; az oroszok ellenben azok. Láthatjuk tehát, hogy a felvetett kérdésekre kielégítő választ nem kaphatunk, ha a bennünk élő szövetkezeti képet vetítjük ki, ha elvonatkozunk az életben kialakult szövetkezetektől, ha valamelyik intranzingens szövetkezeti szektához csatlakozunk, ha a szövetkezeti jelleget a szövetkezetek változó feladataitól tesszük függővé, avagy ha ebbe a tisztán szakkérdésbe — politikumot keverünk belé. A megnyugtató választ csak akkor kaphatjuk meg, ha felvilágosítást az arra hivatott fórumoktól kérünk. Melyek ezek a fórumok ? A törvény, a törvény által erre feljogosított szövetkezeti intézmények, a törvényt alkalmazó és végrehajtó bíróság és közhatóság, valamint a szövetkezetek elismert érdekképviseletei. Ezeknek a fórumoknak minden szubjektivizmustól és idegen szemponttól mentesen — tisztán szociológiai, közgazdasági és üzemgazdasági szempontok figyelembevételével — kell megállapítani a valódi szövetkezetek ismérveit. Szociológiai szempontból a szövetkezet a társadalmi kapilláritás egyik legbeváltabb eszköze. A szövetkezet nem jótékonysági