Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Kolozsvári jogászok vitaülése a jogegységesítésről

194 TANULMÁNYOK A gazdasági szemlélet a büntetőjogban* I. Büntetőjogi szabályainknak főként az utóbbi két évtizedben bekövetkezett rendkívüli megszaporodását előidéző okok között viszonylag ritkán és csak újabban szoktunk gondolni a gazdasági szemléletnek a büntetőjogi jogszabályalkotásban is egyre öntudatosabb módon kifejezésre jutó térfoglalására. Pedig ez a jelenség szükségszerű kísérő jelensége a mindinkább elmélyülő annak a kapcsolatnak, amely egyfelől a gazdasági élet, másfelől a büntetőjog között elvitathatatlanul fennáll. Ez viszont részben semmi egyéb, mint a büntetőjog területére kivetítése az újabb jogfejlődést általában jellemző annak a jogtudományi irányzatnak, amely a jognak az élettel való szoros kapcsolatát s ezzel annak életszerűségét hangsúlyozza. Más részben azonban folyománya annak a lényeges módosulásnak, amely az államnak a gazdasági élethez való viszonyában s ezzel a gazdasági élet struktúrájában az utóbbi évtizedekben bekövetkezett. 1. Mai jogfejlődésünket és jogi gondolkodásunkat az életszerűség kívánalmának előtérbe állítása jellemzi. Jognak és életnek kölcsönösen át kell hatni ok és befolyásolniok egymást, ha az életet nem akarjuk káosszá, a jogot pedig vérszegény absztrakciók rendszerévé tenni.1 Minthogy pedig a mai életet világszerte a gazdasági problémák uralják s ily ként a mai kor a gazdasági élet kora, mi sem természetesebb, mint az, hogy a jog életszerűségét postuláló jogtudományi irányzatnak igazi célja és tartalma, a jog gazdasági színezetének hangsúlyozása és az ebből folyó következmények levonása. A „gazdasági jog" (Wirtschaftsrecht) elnevezés alatt ma már általánosan ismert iskola a jognak ezt a gazdasági szemléletét tűzte zászlójára. Nem tárgyilag vagy személy szerint körülhatárolt jogmatériát kíván tehát ez a kifejezés megjelölni (pl. az iparra vagy a kereskedelemre vonatkozó jogszabályok komplexumát ; avagy a vállalkozók különleges jogát) ; de nem is a csupán az átmenetileg hatályosuló, válságjogi természetű normákat kívánja felölelni. Hanem a jognak arra a különleges szemléleti módjára kíván utalni, amely a jognak a gazdasághoz való vonatkozását állítja előtérbe s mint ilyen, nem szorítkozik egyetlen jogágra, hanem átfogja a jog egész területét.2 * A Büntetőjogi Továbbképző Tanfolyam 1941. évi március hó 18. napján tartott ülésén előterjesztett tanulmányi kivonat. 1 Geiler : Moderné Rechtswandlungen auf dem Gebiete des Privát rechts. (Beitráge Wirtschaftsrecht, I. 195. 1.) 2 E tételnek hirdetője nálunk különösen Kuncz Ödön, pl. a jelen folyóirat 1940. évi 1. számában irt „Beköszöntő"-ben is.