Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Kolozsvári jogászok vitaülése a jogegységesítésről

171 lehet. (C. II. 4524/1940.) — (47.) Arra nézve, hogy az 1937 : XXI. t.-c. 2. § harmadik pontjában, valamint a 3000/1938. Ip. M. számú rendelet 2. § első pontjában megjelölt vezető állást betöltő alkalmazottnak kit kell tekinteni, általános érvényű szabály sem a törvényben, sem a rendeletben nincs. A vezető állás elhatárolása sok esetben csak az alkalmazott munkaköre alapján történhetik meg. A korlátlan rendelkezési jog azonban a vezető állásnak nem előfeltétele. Arról a követelményről sem lehet szó a vezető állás meghatározása szempontjából, hogy az alkalmazott az egész vállalatra, vagy annak valamely önálló ágá,ra kiterjedő vezető és irányító munkakörrel legyen felruházva, mint aminő széleskörű hatáskört a 42. sz. polgári jogegységi döntvény az 1 évi felmondási időhöz egyik előfeltételként megkíván. A felperes telepvezető volt, ő volt a főnök, a többi alkalmazott neki volt alárendelve, úgy a tisztviselőket, mint a munkásokat ő igazgatta, az iparhatóságnál mint felelős üzletvezető volt bejelentve. A felperes tehát kétségtelenül vezető állást betöltő tisztviselő volt ; ezen a minőségén nem változtat az, hogy mint vidéki telep főnöke kötve volt a központ utasításaihoz és a beszerzések, hitelezések, valamint az alkalmazottak felvétele és elbocsátása tekintetében is, hatásköre korlátozva volt. A felperesre ekként mint vezető állást betöltött tisztviselőre, az 1937 : XXI. t.-c-nek a munkaidőt korlátozó rendelkezései a 3000/1938. Ip. M. sz. rendelet 2. §-ának I. 1. pontja értelmében nem terjednek ki és így a felperesnek túlmunkadíj címén érvényesített kereseti köve-1 telése is alaptalan. (C. II. 3936/1940.) Részvényjog. — (48.) A bemutatóra szóló részvények eladásánál alperes az eladó felperes megbízottjának a vételárra 5000 P részfizetést teljesített. A kereseti részvények azon átadásával az alperesek birtokába jutottak és birtokában vannak ez idő szerint is. Az alperes tehát a kereseti részvények tulajdonosává vált, mert a bemutatóra szóló részvények tulajdonjogát a felperes megbízottja útján történt átadással a felperestől megszerezte. A K. T. 172. §-a értelmében a bemutatóra szóló részvények átruházása azok puszta átadásával megtörténtnek tekintendő, a tulajdonjog érvényes megszerzését kizáró körülményt viszont az alperes nem bizonyított, ekként alperes a részvények tulajdonosává lett. Ilyképen az alperes a részvények vételárát a vele szemben eladóként jelentkező felperesnek megtéríteni tartozik, arra való tekintet nélkül, hogy a felperes a részvényeknek tulajdonosa volt-e vagy sem. (C. IV. 5071/1940.) — (49.) Alperes az 1939 augusztus 30-ra összehívott rendes közgyűlés meghívójával együtt a közgyűlés által tárgyalandó 1938. évi zárószámadásokból csak a mórleget tette közzé a megjelölt újságban, az eredménykimutatást ellenben csak a vállalat hivatalos helyiségében tartotta az esetleges érdeklődő részvényesek rendelkezésére, a nélkül azonban, hogy az eredménykimutatásnak ezt a rendelkezésre tartását a meghívóval és a mérleggel együtt a részvényesekkel hírlapilag vagy más módon előzetesen közölte volna. A K. T. 198. §-a szerinti mérleg közzétételének nemcsak az a célja, hogy a részvénytársaság vagyoni helyzetére nézve a részvényesek tájékoztatást nyerjenek, hanem az is, hogy a társaság hitelezői és a társasággal egyéb jogviszonyban álló vagy jogviszonyba lépni kívánó érdekeltek is megfelelő tájékozódást szerezhessenek. A részvényeseken kívüli érdekelteknek tájékoztatása céljára viszont a társaság üzlethelyiségében való kitétel nem felel meg, hanem annak mindenki által való hozzáférhetés végett a társasági hir-