Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Hitelvédelem

164 amikor a hitelpolitika tengelyébe a közösség általános érdekeit állítjuk, ez nem jelentheti a hitelintézetek méltányos egyéni érde­keinek és céljainak negligálását. Az egyes hitelintézetek méltányos érdekeinek megóvása, prosperitásuk biztosítása, nemcsak azért fontos, hogy ezzel a hitelszervezet kapacitását és ellenállóképes­ségét növeljük, hanem azért is, hogy az egyéni vállalkozói kedv ébrentartásával, az egyéni szaktudásban, az egyéni üzleti képes­ségekben és üzleti összeköttetésekben rejlő nagy szellemi és anyagi értékek átmentésével megtaláljuk azt a felső és alsó aranypontot, amelyek között a közösség érdekeit és a védelemre érdemes egyéni érdekeket harmóniába foglaló hitelpolitikának mozognia kell. Egy másik és talán legfontosabb tanulság az, hogy az irányí­tott hitelpolitika kérdését pusztán jogszabállyal megoldani nem lehet. Természetesen szükséges, hogy az állam gondoskodjék mindazokról a jogszabályokról, amelyek politikai, jogi és gazdasági meggyőződése szerint az irányítás biztosításához szükségesek. Ahhoz azonban, hogy ezek a jogszabályok a törvénytár köteteiből valóban életre keljenek, nagyarányú és az egész társadalmat átfogó propaganda- és nevelő-akcióra van szükség. Az egyik olda­lon, a hitelintézeti oldalon, a hitelintézeti vezetőkben meggyőző­déssé kell érlelődnie annak, hogy a vezetésük alatt álló intézetek­nek céljuk és létjogosultságuk csak akkor van, ha az intézet szak­avatott, gondos vezetése és prosperitásának biztosítása mellett működésének tengelyébe a közérdeket állítja és súrlódás nélkül beilleszkedik a hitelszervezet nagy gépezetébe, amely a közösség feladatainak megvalósítását szolgálja. Ugyanilyen fontos azonban az egész társadalom nevelése és felvilágosítása aziránt, hogy ismerje és méltányolja azt a felbecsülhetetlen értékű munkát, amelyet a helyesen irányított hitelszervezet a nemzet nagy fel­adatainak megvalósításánál kifejt. Csak egy ily, a társadalom minden rétegére kiterjedő nevelő és felvilágosító tevékenység segítségével állhat elő elérendő ideál­ként az a legtágabb értelemben vett hitelszervezet, amely nem­csak a hitelintézeteket, hanem a hitelezők és adósok egész társa­dalmát is lelki egységbe foglalja. Egyedül az ilyen, minden parti­kuláris hitelezővédelmi és adósvédelmi érdek megmozdulását kizáró s a hitelezőmorált és adósmorált a legmagasabb fokra emelő lelki egység teheti lehetővé, hogy a hitelszervezet minden körülmények közt teljesítőképességének maximumát és optimumát tudja a nemzet szolgálatába állítani. Bittinger Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom