Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 3. szám - Hitelvédelem
159 a koncesszió megadásával előlegezett bizalomnak meg nem felelő bankot meg is lehessen szüntetni. így például a svéd banktörvény a koncessziót csak tíz évre biztosítja, azzal, hogy e tíz év letelte után újból kell koncesszióért folyamodni. A német banktörvény feljogosítja a hitelügyi birodalmi biztost arra, hogy a banküzlet folytatását megtiltsa, ha a vállalat vezetői nem rendelkeznek a működéshez szükséges megbízhatósággal, vagy akkor is, ha a vállalat működése fontos általános érdekeket sért. Az olasz banktörvény szerint az e célra kijelölt miniszteri tárcaközi bizottság valamely bank főtelepének vagy fiókjának bezárását elrendelheti, ha az illető vállalat üzleteredménye kedvezőtlenül alakul, vagy ha az a hitelintézetek kedvezőbb területi elosztása érdekében történik. A felszámolás útján való megszüntetés a gyakorlatban anyagi veszteséggel járhat az illető vállalatra s ezzel a gazdasági életre nézve is, mert egyrészt a goodwill, a mérlegben nem szereplő és a vállalat kiépített szervezetében és ügyfélkörében rejlő vagyoni érték kiaknázatlanul marad, másrészt az erőltetett ütemű likvidáció a vagyontárgyak kevéssé kedvező értékesítéséhez vezethet. A gazdasági élet szempontjából tehát célszerűbb, ha valamely megszűnésre ítélt hitelintézet egy másik hitelintézetbe olvad be. A banktörvények a fúzióval általában csak negatív irányban foglalkoznak, a fúziót hatósági engedélyhez kötve. Pozitív tételes intézkedésre, tehát arra, hogy két vagy több vállalat fúziója állami parancsra hajtassék végre, voltaképpen azért nincs szükség, mert a felszámolás elrendelésének törvényes lehetőségével az állami akarat a szükségesnek látszó fúzió keresztülvitelét e nélkül is el tudja érni. A hitelintézetnek felszámolás nélkül üzletátruházással való megszüntetésére érdekes megoldást nyújt a kötelező takarékbetétbiztosítás bevezetésével kapcsolatban az Északamerikai Egyesült Államok Banking Act-je, amely a Federal Deposit Insurance Corporation-t feljogosítja a fizetéseit megszüntető bank üzletének átvétele céljából új bank létesítésére, vagy pedig arra, hogy a megszűnő bank üzletét valamely arra vállalkozó más bankra ruházza át. A hitelszervezet szelektálása mellett az irányított hitelpolitikának másik feladata abban áll, hogy a hitelszervezet tagjainak helyes adminisztrációját és üzletvitelét biztosítsa. Az irányított hitelpolitikának ezt a részét bankhygiene-nek is nevezhetnénk. Ezt az egészségügyi szolgálatot a banktörvények kettős eszközzel biztosítják. Az egyik azoknak az ügyviteli és üzletviteli elveknek jogtételekbe öntése, amelyeket az egyes hitelintézeteknek működésük körében követniök kell. A másik pedig az egyes bankok működésének, ügyvitelének és üzletvitelének állandó ellenőrzése. Az ügyviteli és üzletviteli elvek tételes szabályozása általában azt a kört öleli fel, amellyel az előzőkben már az egyéni hitelpolitika címe alatt foglalkoztunk. A bank funkcionáriusai és hozzátartozóik részéről való visszaélések megakadályozása, a szakává-