Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Az árszabályozás elvi alapjai

139 Nemcsak állampénzügyi szempontok játszottak itt szerepet, a cél nemcsak a beruházásokra fordított közületi kiadásoknak lehető leszorítása volt, hanem a gazdasági élet egész területére kiható magasabbrendű érdekek védelme : pénzünk vásárlóerejének fenntartása. A válság elhárítására irányuló prevenció volt e szabályozási rendszer kiépítésének egyik fontos motívuma. E mellett azonban mindinkább előtérbe nyomult az árszabályozásnak az a feladata, hogy mint a gazdasági élet irányításának egyik eszköze, sőt nélkülözhetetlen feltétele, az államhatalmi intézkedések sorába szervesen beilleszkedve szolgálja azokat a közérdekű célkitűzéseket, amelyeknek érdekében a gazdasági tevékenységet irányítani kell. A világpolitikai és gazdasági események alakulása, különösen pedig az európai háború kitörése, az újabb árszabályozásnak ilyen színeződését fokozott mértékben húzta alá. Amikor a nemzeti élet minden megnyilvánulását a legfontosabb nemzetvédelmi célok szolgálatába kellett állítani, e szempontoknak megfelelő befolyást kellett biztosítani az árak alakulására is. Az árszabályozásnak ez időponttól kezdve kiépített rendszere, az egyes ügyletkötő felek jogainak és akaratelhatározási szabadságának ezzel együtt járó korlátozása párhuzamosan haladt azzal a szervezési folyamattal, amely egyéb területeken is arra irányult, hogy az egyes gazdálkodó alanyokat fontos közületi célok elérése érdekében megfelelő magatartásra kötelezze. Ennek a szervezési folyamatnak csak egyik megnyilvánulása az ármegállapítás. De ezen túlmenőleg kiterjeszkedik ez a gazdasági forgalomnak egész területére : közigazgatási szabályozás körébe vonja az anyaggazdálkodást, előírja a meglévő készletek bejelentését, azok mikénti felhasználását. Mindez egyben, az ügyletkötések szempontjából, messzemenő korlátozásokkal jár : egyes cikkekre eladási tilalom, másokra eladási kényszer lép életbe, sor kerül a forgalombahozók körének kiválasztására, a fogyasztásnak különféle eszközökkel történő korlátozására stb. így a gazdasági forgalom széles területén a felek szabad akaratelhatározásán alapuló ügyleti szabadságnak oly korlátozásai jönnek létre, melyek az itt egyébként érvényesülő magánjogi szabályanyagot, annak fontos elemeiben, a közigazgatási jogi szabályozás területére vezetik át s annak részévé teszik. III. Az áralakulás tekintetében az egyéni akaratelhatározás szabad érvényesülése másféle érdekek védelmét szolgáló korlátozások alá is kerülhet. A versenyjog kifejlődésével az ügyletkötésekben és az árak megállapításában kifejezésre jutó szabadságnak az üzleti tisztesség védelméhez fűződő magasabb érdek állít korlátokat. A szabad verseny elvének ez az erkölcsi szempontból történő korlátozása, az iparosok és kereskedők üzleti gesztiójában,