Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - A jogtudomány átalakulása oknyomozássá

132 A jogot mindenekelőtt a törvényhozónak és a bírónak a meggondolásai teremtik meg. A szerződéses jogot is a felek szellemi munkája alakítja ki. És éppen ennek az intellektuális jellegnek következtében képesek a szellemi áramlatok a jog kialakulását befolyásolni. Ezeknek tudható be, hogy a jog fejlődése bizonyos fokú ingadozásokat mutat fel. Persze azért a jog végeredményben mégis csak azt írja elő, amit az életviszonyok követelnek és pedig annál határozottabban, minél erősebben szegezi tekintetét az irányadó összefüggésekre. A szellemi jelleg mellett a jognak hatalomhoz kötöttsége is eltakarja a jognak az élettel való összefonódottságát. Hiszen valamely érdek csakis akkor irányíthatja a jog kialakulását, ha védelemre méltó volta elismerésre talál ; ha a törvényhozó, a bíró vagy a jogtudós a jogkialakulásra kettő befolyást képes gyakorolni. Ugyanez áll más életviszonyoknak a jogra gyakorolt befolyásáról is. Maga a szerződéses jog is ki van téve ennek a hatalmi befolyásnak. Mert a szerződés is csak akkor érvényesíti egyformán mindkét fél érdekeit és hatalmi képességét, ha a szerződő felek egymástól függetlenek. Ha az egyik fél jobban van megszervezve, vagy egyébként is erősebb. akkor a szerződés feltételeit többéke vésbbé ő diktálhatja. És így a jog is épp annyira kötve van a hatalmi helyzetekhez, mint azok a, fejlemények és események, amelyeket a történelem szokott feljegyezni. Semmi sem árulja el jobban a földi jog emberi eredetét, mint éppen ez a hatalomhoz kötöttség, amely egyben megmagyarázza azt is, hogy miért tűnik fel a valódi igazság érvényesülése isteni adománynak. Végezetül a jogbiztonság szükségletének is fontos szerepe van a jog és az életviszonyok közötti összefüggés eíhomályosításában. Amíg a technika csak olyan hidakat épít, amelyeket képes megkonstruálni is, addig a jogalkotó az élet követelményei alól sohasem vonhatja ki magát. Amint az orvos sokszor kénytelen olyan eszközöket is használni, amelyeknek hatását pontosan még nem ellenőrizhette, éppúgy kényszerítheti az élet a törvényalkotót és bírót is arra, hogy szabályokat vagy ítéleteket szerkesszen akkor is, ha a vonatkozó életviszonyok felderítése még nem történhetett meg. Az „élettudományok" itt olyan nyomás alatt állanak, amely más tudományágak előtt ismeretlen. így távolítja el maga az élet a jogtudományt az — élettől ! És ott, ahol mindennapi eset az, hogy jogot alkotnak az életösszefüggések ismerete nélkül, — önmagától be kellett következni annak a meggyőződésnek is, hogy ilyen életismeretre szükség egyáltalában nincsen ! Láthatjuk tehát : sok minden hatott közre abban, hogy az élet és a jog közötti okozati összefüggés rejtve maradjon. Másrészről viszont a jog tudományos kutatása sem zárkózhat el annak tudomásul vétele elől, hogy az általa annyira előtérbe állított ,,fogalmi rendszer" nem teremthet általános és objektív értékeket. Hiszen a törvények és szerződések fordulatai a figyelmes olvasó előtt már egymagukban is elárulják, hogy minden fogalom egy