Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

90 nyos árucikkek, ahol nem az árakat, hanem a haszonkulcsot állapítja meg az árkormánybiztos. így pl. a bornál a haszonkulcs nyert megállapítást, a mai árak tehát emelkednek a szerint, hogy a borbeszerzési lehetőségek milyenek. Ha valamelyik vendéglősnek teljes szükségleti kötése volt valamelyik borkereskedő cégnél, a kötés lejárta esetén, újabb vételeknél már a magasabb borárat lesz kénytelen megfizetni, korlátozás csak az eladó részére megállapított haszonkulcsnál lesz. Vannak azonban teljesen szabadforgalmú cikkek, így pl. a cukorrépamag, a fűmag, takarmányrépamag, köles, hajdina.* A hüvelyeseknél az önköltségi árakhoz 2.50 pengő kereskedői ártöbblet számítható hozzá. Igaz ugyan, hogy itt gyűjtői ár meg van állapítva, de helytávolság esetén az önköltségi ár feltétlenül változik és így még a 2.50 pengős kereskedői ártöbblet azonossága mellett is különböző árak érvényesülnek a piacon. Hogy a szerző tételéhez visszatérjek, hiába volt az 1939 augusztus 26-a előtti kötésben a hüvelyesek ára megállapítva, ez újabb rendelkezés esetén változni fog, nem állítható tehát az, hogy az eladó kizárólag hátrányos, a vevő pedig kizárólag előnyös helyzetbe került az árszabályozás révén. Hogy az egyes cikkeknél a haszonkulcs megállapítása hatóságilag történik, ez egyénenként lehet fájdalmas, de általános gazdasági és közszükségleti igény kielégítése szempontjából csak helyeselhető. Glacz Ottmár A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290J1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog A Budapesti Közlöny 1940. évi december hó 5-én megjelent 277. számában közzétett 8290/1940. M. E. számú rendelet értelmében külföldi magyarországi érdekeltségét (magyarországi vállalatot, kk. társaságnál, kft.-nál vagy szövetkezetnél fennálló tagságon alapuló jogokat, magyarországi rt. által kibocsátott és itt őrzött részvényeket, magyarországi vállalatok berendezését, magyarországi ingatlanokat, magyarországi személy által kibocsátott zálogleveleket, államadóssági vagy más kötvényt, ha azok Magyarországon őriztetnek) csakis a m. kir. pénzügyminiszter engedélyével idegenítheti el és terhelheti meg külföldi javára (1. §). — Hasonlóképpen a m. kir. pénzügyminiszter engedélye szükséges ahhoz is, hogy külföldi belföldön lakó vagy itt székhellyel bíró adóssal szemben fennálló bármely pénzkövetelését akár külföldire, akár belföldire engedményezze (3. §). — A rendelet 4. §-a értelmé* Lásd : Maros Imre : „A termésértékesítés új rendje" c. könyvének 268. és következő oldalait.