Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A munkaviszonyt szabályozó legújabb jogszabályaink

331 cementnek forgalmi és fogyasztási adóját. A forgalmi adótörvény szerint 6%-os forgalmi adó alá eső cikkek forgalmi adópótlékát 2%-ról 3%-ra emelték. Az összes bélyegilletéket 20%-kai, a számlabélyeget 0-4%-ról 0-5%-ra emelték. A ház- és a kereseti adók az 1940/41. évre az 1933—1937. évi megállapítás szerint korülnek kivetésre. de azokat 20%-kal felemelik. A supracota adó (kb. megfelel a magyar jövedelmi adónak, de nem az összjövedelem, hanem az egyes forrásjövedelmek után vettetik ki; 10%-kal emeltetik. Az egyes hozadéki alók alapjai után számított és 1938 óta hatályban lévő 2—1%-os nemzetvédelmi hozzájárulás kulcsát 6—3% ra emelték. Az angol kormány törvényjava-latot terjesztett a parlament elé, amely szerint az egész országra érvényes minimális mezőgazdasági munkabért egy központi testület | Agricultural Wages Board i állapltja meg. A megyei mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottságok továbbra is megszabják az illető megyére kiterjedő érvényű minimális munkabért, amely azonban nem lehet alacsonyabb az országos minimális munkabérnél. Abban az esetben azonban, ha az egyes megyei bizottságok kimutatják, hogy az illető megye sajátos viszonyai mellett az országos munkabérminimum túlmagas, az országos testület az országos minimumnál alacsonyabb munkabéreket is engedélyezhet. Belföld: Gazdasági jogunk fejlődésének útja a honfoglalástól napjainkig. Dr. Bozóky Géza egyetemi tanár ezen a címen f. évi március 6-án — amint arról mult számunkban már megemlékeztünk — a pécsi ..Ad astra"' előadások sorozatában az évezredes magyar gazdasági jog múltját, jelenét és jövendő feladatait ismertette. Végighaladt a Corpus juris hungarici összes gazdasági jogi vonatkozású törvényein és példák változatos sorával mutatta ki azokban egyes századok felfogását és törekvéseit. Gazdasági jogunk történetében három korszak különböztethető meg. Az első a honfoglalástól a mohácsi vészig tart. Ebben a korban a Keleti-tenger és Bizánc közt a transitókereskedelem jelentékeny része Magyarországon át bonyolódott le, nagyobbrészt idegen kereskedők közvetítésével, de a belkereskedelmet is izmaeliták, saracénusok. bolgárok, besenyő, kazár és szír kereskedők űzik s ennélfogva önálló magyar kereskedelmi jog annál kevésbbé fejlődhetett ki, mert a nyugati kultúra védelmében folytatott évszázados harcok folytán is ennek előfeltételei hiányzottak. A második kor a hazánk gazdasági függetlenségéért való küzdelem ideje, midőn a gazdaságilag erösebb Ausztria függvényei voltunk s hiteljogunknak az osztrák birodalommal közös úton kellett haladnia. Végül a harmadik kor a világháború utáni idővel kezdődik, midőn a függetlenségét visszanyert ország egyre élesebb ellentétbe kerül a mult század gazdasági liberalizmusának doktrínáival, amely a világgazdasági válság hatása alatt a termelést, ugyan megköti és irányítja, de viszont a szociális és méltányossági szempontoknak s a közérdek előtérbe helyezésének mind nagyobb érvényesülést biztosít. A Magyar Törvénytárba Szent Istvántól 1940 január l-ig 7856 magyarországi és 407 erdélyi törvény, összesen tehát 8263 törvény van becikkelyezve. Ezek közül a XI. századtól 1835-ig hozott törvények száma 5265. az 1836—1840 közt alkotott