Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Dr. Kuncz Ödön: Küzdelem a gazdasági jogért [könyvismertetés]

77 HÍREK Külföld: A német birodalmi kormány rendeletet bocsátott ki, amely a háború idejére gazdasági lehetetlenülés címén lehetővé teszi kereskedelmi és ipari üzemek mint adósok által kötött szerződéseknek bírói úton való megváltoztatását. A rendelet értelmében az adós a bírói eljárást akkor veheti igénybe, ha a hitelezővel való egyezkedési kísérlet nem járt eredménnyel és csak az esetben, ha a vállalkozó kénytelen volt a háború következtében üzemét beszüntetni, átállítani vagy korlátozni és ezáltal gazdasági teljesítőképessége lényegesen csökkent. A rendelet felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a bírói segítséget igénybe lehet venni. A bíróság pl. a megállapodástól eltérően szabályozhatja az 1939 szeptember 1. előtti időből származó fizetési kötelezettségek esedékességét, részben vagy egészben hatályon kívül helyezheti a vállalkozó által 1939 szeptember 1. előtt az üzemmel kapcsolatban (pl. gépek vagy áruk szállítására) megkötött szerződést, ha ennek még egyik fél sem tett eleget, legfeljebb a felére leszállíthatja a bér, vagy haszonbér összegét, ha az üzem vagy az üzlethelyiségek bére vagy haszonbére nem áll arányban az üzem csökkentett jövedelmével, stb., stb. A kormány a háború tartamára módosította a kényszeregyességi eljárást is. • A francia kormány rendelettörvénnyel szabályozta a munkaviszonyt a háború tartamára. A maximális munkaidő a kereskedelmi és ipari vállalatok tisztviselőinél az eddigi heti 40 órával szemben 43 óra. Túlóradíjnak így csak a 44-ik órától kezdve van helye. Az ipari munkásoknál a túlóradíj a 41-ik óránál kezdődik, a rendes órabérrel azonos magasságban, a nemzeti érdekközösségi alap javára eszközlendő 40%-os levonással. A kollektív munkaszerződések és döntőbírósági határozatok a háború tartamára érvényben maradnak és fel nem mondhatók; az egyes iparágakban — a hadiiparok kivételével — revízió alá vonhatók és pedig vagy a munkaadó és a munkások közötti megegyezés útján, vagy valamely fél kérelmére, minden esetben azonban csak a munkaügyi miniszter hozzájárulásával. A rendelettörvény a munkaügyi minisztert feljogosítja arra, hogy a munkabéreket valamely foglalkozási ágra és valamely vidékre nézve meghatározza. * A dán kormány törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely az adóhatóságokat felhatalmazza arra, hogy a bankoktól és a takarékpénztáraktól az adókötelesek számláit, valamint letétben lévő értékpapírjait illetően felvilágosítást kívánjanak. * A német birodalmi kormány rendeleti úton felhatalmazta a gazdaságügyi minisztert arra, hogy a nitelszervezetet megváltoztató rendszabályokat foganatosíthasson. E célból a gazdaságügyi miniszter hitelintézeteket létesíthet, feloszlathat, öszszevonhat vagy átszervezhet, alapszabályokat módosíthat, új alapszabályokat vezethet be és ezzel kapcsolatban az érdekeltek között felmerülő összes kérdéseket is szabályozhatja. *