Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Dr. Kuncz Ödön: Küzdelem a gazdasági jogért [könyvismertetés]

73 Az I. rész három tanulmányt közöl: Építő munka (1920), A jogászifjúság jövő feladatai (1930) és a Városi üzemek szervezeti problémái (1933). A H. rész kilenc fejezetre oszlik és 48 dolgozatot közöl. Az I. fejezet a következő „Altalános kereskedelmi jogi munkák"-at foglalja magában: Törvényhozási feladatok a hitel jog terén (1913), Eiteljogunk reformja (1922), Az ötvenesztendős kereskedelmi törvény és annak reformjai (1926), Organizációs és csereszerződések (1922), Tallózgatás a svájci „Kereskedelmi jog" legújabb tervezetében (1929). A IL fejezet a „Cégjog, mérlegjog" cím alatt a Központi cégbíróság és a központi céglap (1914), A kötelező, avagy a fakultatív aranymérleg kérdése (1925), A részvénytársaság átértékelése (1925) dolgozatokat, a III. fejezet pedig „Védjegyjog és tisztességtelen verseny" cím alatt A védőjegy oltalmáról szóló törvényjavaslat új tervezetei (1916), A tisztességtelen verseny problémája (1921), Befeketítés (Dénigrement) (1923) dolgozatokat, a IV. fejezet pedig „A kereskedelmi alkalmazottak jogviszonya" cím alatt A kereskedelmi munkajog problémái (1924) tanulmányt közli. A gyűjtemény törzsét az V. fejezet a „Kereskedelmi társaságok, Altalános rész" és a VE. fejezet a „Részvényjog" alkotja. Az V. fejezet: Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv II. tervezetének a társasági jogot szabályozó 1418. és 1440. §-aira (1913), Csendes társaság (1917), A kartel mint jogi probléma (1929), A kartel javaslat időszerűsége és célkitűzése (1930), A kartel fogalma a karteltörvényben (1937); a VE. fejezet pedig: A részvénytársasági vállalat tárgyának megváltoztatása (1909), A feloszlott részvénytársaság továbbfolytatása (1912), Alaptöke felemelés a tartalékalap felhasználása és a társasági vagyon nagyobbra értékelése útján (1912), A részvénytársaság semmissége (1913), Az alaptökefelemelés kérdése és a legújabb bírói gyakorlat (1914), A Szuezi-csatorna részvénytársaság (1916), Eészvényjogi problémák (1917), Bészvénytörvénytervezetcm apport-szabályozásához (1918), Eészvényjogi reform és pénzintézeti reform (1918), A részvénytársaság és a törvényhozás (1918), A részvénytársaság és a szövetkezet vagyonváltság,a* (1921), Elmélkedés a Bima-esetről (1922), Széljegyzetek a részvényelővételjog szabályozásához (1924), A részvény jog reformjáról (1927), Űj irányok a részvényjogban (1931), Űj német részvényjogi reformgondolatok (1934), Az igazgatósági tagok díjazása (1935), Válaszok a részvény jogi kérdőpontokra (1935), A részvény jogi reformról (1936), As új német részvénytörvény irányelvei (1937), Az új német és svájci részvényreform magyar tanulságai (1938) dolgozatokat tartalmazzia. A „Korlátolt felelősségű társaság" című VII. fejezet A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei (1928) tanulmányt közli, a Szövetkezet című VIII. fejezet a következő tanulmányokból: A szövetkezetjog reformja (1920), A szövetkezet és a törvényhozás (1920), Fogyasztási szövetkezeteink szervezeti gondjai (1920), Árusíthat-e jelenlegi jogunk szerint a fogyasztási szövetkezet nemtagoknak is? (1924), Szövetkezeti jogunk időszerű kérdései (1930), A szövetkezeti elvek újjászületése (1934), A valódi szövetkezet jogi és gazdasági jellemző sajátosságai (1936), végül a „Biztosítás" című IX. fejezet az Állam és a biztosítás (1917), Biztosítás és a közérdek (1938) tanulmányokból áll.