Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 1. szám - Az átengedésre kötelezettek kártalanítása a kishaszonbérleti törvényjavaslatban
66 körben foglalkoztatott alkalmazottak munkaideje tekintetében tartalmaz részletes intézkedéseket.) A rendelet továbbá úgy intézkedik, hogy ha az említett törvényben előírt fizetéses szabadságot a munkaadó az erre meghatározott idő alatt fontos közérdek sérelme nélkül megadni nem tudja, az alkalmazottnak a fizetéses szabadságra vonatkozó igénye megszűnik, a munkaadó azonban köteles a rendes illetményen felül a szabadság tartamának megfelelő időre eső járandóságot is megfizetni. — Az 1937:XXI .tc.-nek és a 3000/1938. Ip. M. sz. rendeletnek a legkisebb munkabérekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint az illetékes bizottságoknak a legkisebb munkabéreket megállapító határozatait a kivételes hatalom nem érintette. Továbbfolyt a legkisebb munkabérek megállapítása az egyes termelési és foglalkozási ágakban. Így a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 62.147/1939. K. K. M. és 62.148/1939. K. K. M, sz, alatt megerősítette az illetékes bizottságnak a pénzintézeteknél, bank- és pénzváltóüzleteknél, valamint biztosító magánvállalatoknál nem tisztviselői, illetőleg tisztviselői minőségben foglalkoztatott alkalmazottak három területi csoport szerint megállapított legkisebb munkabéreire vonatkozó határozatát. Az áralakulás ellenőrzése és irányítása tekintetében megjelent rendelkezések közül legfontosabb a 4110/1939. M. E. sz. rendelet, amely az áralakulás hatályosabb ellenőrzéséről szóló 2220/1938. M. E. sz. rendeletet akként módosítja, hogy az árellenőrzés kormánybiztosa a jövőben legkisebb árakat, illetve díjakat is megállapíthat (ide nem értve a legkisebb munkabéreket), míg eddig a kormánybiztos hatásköre csak tájékoztató, vagy legmagasabb árak, illetőleg díjak megállapítására terjedt ki. Azoknak az áraknak és szolgáltatásoknak a jegyzékét, amelyeknek árát, illetve díját a kormánybiztos előzetes hozzájárulása nélkül emelni nem szabad, a jövőben — az eddigi szabályozással szemben — nem kormányrendelet, hanem a kormánybiztos állapítja meg és teszi közzé. A jövőben minden olyan vállalat, amely törvényhatóságoktól, községektől, ezeknek bármiféle üzemeitől vagy közintézetektől kap megrendelést, köteles a kormánybiztos elé terjeszteni a szerződésben kikötött árak vagy díjak alapjául szolgáló adatokat abban az esetben, ha a vállalati összeg eléri a 100.000 pengőt. Eddig ilyen kötelezettség csupán az államtól (állami üzemektől) kapott megrendelések esetében állott fenn. A 7440/1939. M. E. sz. rendelet az áralakulás hatályosabb ellenőrzésével megbízott kormánybiztost a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter felügyelete alá helyezte. A 8300/1939. M. E. sz. rendelet szerint az iparcikkek, továbbá a bányászat ós erdőgazdaság termékei közül minden közszükségleti cikk, valamint a rendeletben felsorolt mezőgazdasági termények és termékek legmagasabb árának az 1939 augusztus 26-án fennállott árat kell tekinteni, feltéve, hogy az illetékes hatóság ennél magasabb árat nem engedélyez. (A legmagasabb ár azt az árat jelenti, amelynél az 1920:XV. tc. értelmében nem szabad magasabb árat követelni, kikötni vagy magasabb áron eladni, sem pedig nyereséget célzó továbbeladás végett az illető cikket magasabb áron megvásárolni.) A 8910/1939. M. E. sz. rendelet szerint búzát a termelőtől továbbeladás vagy feldolgozott állapotban való forgalombahozatal végett tilos alacsonyabb áron vásárolni annál az árnál, amelyet a Futura Et. a búzáért a vétel helyén és idején köteles fizetni. A társasági jog köréből megemlítjük az alábbi jogszabályokat:
