Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - Megjegyzések az 1940. évi IV. t.-c. egyes rendelkezéseihez

650 Közélelmezési rendeletek. A kötött élelmiszer- és takarmánygazdálkodás jogszabályai. Összeállították és jegyzetekkel ellátták dr. vitéz Kolgyáry László min. osztálytanácsos, dr. Pataky Ernő min. osztálytanácsos és. dr. Mihályi Béla min. segédtitkár. Budapest, 1940. 324 o. — A könyv kitűnő szolgálatot tesz mindazoknak, akik a mai rendkívüli viszonyok között a közélelmezés ellátása és biztosítása érdekében nagy számban kibocsátott jogszabályok között kívánnak tájékozódni. A gyűjtemény feladata — vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter előszava sze­rint is — elsősorban az, hogy a rendeletek végrehajtását megkönnyítse. Szerkesztői a földművelésügyi minisztérium közélelmezési és törvény­előkészítő osztályának vezető tisztviselői, akik a közélelmezési rendeletek előkészítésében és végrehajtásában a rendkívüli idők beállta óta tevé­kenykednek és így hivatottak arra, hogy a rendeleteket összegyűjtsék s azokat jegyzetekkel ellássák. Folyóiratszemle A Pénzügyi Fogalmazók Lapja 10. (októberi) számában ifj. dr. Márffy Albin a banktitok és az ügyvédi titok kérdésével adóztatási szempontból foglalkozik. A pénzügyi szempont és az egyenlő teherviselés elve egyaránt megkívánják, hogy egyetlen teherbíró vagyon vagy jövedelem se vonhassa ki magát a közterhek viselésében való részesedés alól. Az adó alapját képező vagyon vagy jövedelem aggálytalan megállapításának útját állja az, hogy a pénzügyi hatóságoknak nincs módjuk a bankoktól és az ügyvédektől ügyfeleikre vonatkozólag adatszolgáltatást kérni. Sok esetben előfordult, hogy az adóamnesztia kapcsán az adózó oly tartozásáról jelentette ki, hogy csak fiktív tartozás volt, amelynek fennállását banklevéllel igazolta. Ügy­szintén gyakran előfordul, hogy adózók oly tőketartozásokat szerepeltetnek bevallásaikban, melyek valamely ismeretlen hitelezőtől ügyvéd közbe­jöttével szerzett kölcsönből erednek. Szükség volna legalább a fenti kirívó anomáliáknak a lehetetlenné tételére. E célból kötelezni kellene a banko­kat, ha tőketartozásról igazolást adnak, 1. hogy a fedezetet részletesen meg­jelöljék és a folyósítás időpontját megadják 2. adjanak kimutatást arról, hogy az adózónak a banknál ugyanakkor milyen összegű folyószámla vagy takarékbetét követelése áll fenn, milyen értékű és nemű letétje van és bír-e a banknál safe-bérlettel. Az ügyvéd útján ismeretlen hitelezőtől felvett kölcsön kérdését — az ügyvédi titoktartás tiszteletben tartásával — „jöve­delemadó egyenérték" behozatalával lehetne megoldani. Ez az egyszer fizetendő egyenérték az adós terhére volna kivetendő azzal, hogy a hite­lezőre háríthatja át. A Magyar Jogi Szemle f. évi november havi számában dr. Schuster Rudolf : Erdély és a magánjog című cikkében a magyar magánjogi kódex megalkotása és a megnagyobbodott országban való életbeléptetése mellett foglal állást. Ugyané számban dr. Rónay Nándor a svájci szövetségi állam területére egységesen hatályos, 1912-ben életbeléptetett magánjogi tör­vénykönyv létre jövetelének történetével és a törvénykönyv jellemzésével foglalkozik ; ismerteti a törvénykönyv kötelmi jogi részének az 1931—36. években végrehajtott reformját is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom