Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A vállalati vezetők büntetőjogi felelőssége az új társulati adótörvény alapján

632 folytán nincs és így a szolgálati jogviszonynak a vállalat részéről történt megszüntetése csak deklaratív jelentőséggel bír. Gyakran történt azonban olyan szolgálati jogviszony megszüntetés is, ahol az elbocsájtott alkalmazott Magyarországon maradt és akinek a jogviszonya — márcsak a meginduló számtalan munkaügyi per megelőzése céljából is — a munkaadó és a munkavállaló érdekében kormányrendelettel volna tisztázandó. A hatósági vezető szolgálati jogviszonyokat létesíthet is. Ahol a vállalatok és üzemek tulajdonosai, részvényesei beleegyeztek az új szolgálati jogviszonyok létesítésébe és saját maguk vették fel az alkalmazottakat a kirendelt hatósági vezető beleegyezésével vagy parancsára, ott a helyzet tiszta, miután lényegileg a vállalat tulajdonosa létesítette a szolgálati jogviszonyt és így azt nem támadhatja meg, vagy nem szüntetheti meg a hatósági vezető távozása után sem. Előfordultak azonban olyan esetek, hogy részvénytársaságoknál a részvényesek, illetve a közgyűlés és az igazgatóság megkérdezése és hozzájárulása nélküj igazgatót, sőt vezérigazgatót szerződtettek a kirendelt hatósági vezetők, a vállalatokat terhelő többéves szerződéssel. Nézetem szerint a honvéd vezérkar főnöke által kibocsájtott rendelet nem adja meg a kirendelt hatósági vezetőnek azt a jogot, hogy ő a vállalat tulajdonosának beleegyezése nélkül több évre terjedő terhes szerződéssel alkalmazhasson a vállalat vezetésére tisztviselőket, mert a rendeletnek ebben a vonatkozásban csak az volt a célja, hogy az átmeneti időben, tehát addig, amíg a polgári közigazgatás és a bíróságok működésüket meg nem kezdik, a tisztviselők nélkül maradt vállalatokat a kirendelt hatósági vezetők az általuk felvett alkalmazottakkal üzemben tarthassák. Magántulajdonon felépülő jogrendszerben az üzem vagy vállalat tulajdonosának legszemélyesebb jogai közé tartozik, n°gy — a mindenkori törvények és rendelkezések betartásával — a vállalat vezetését, irányítását azokra a személyekre bízza, akikben ő a legjobban megbízik és akiket ő erre a célra a legalkalmasabbaknak tart. Ezt a jogot a tulajdonos kezéből nem lehet kivenni, minthogy az idézett rendeletnek nem is ez volt a célja. Az erdélyi üzemek továbbfejlesztése és működésük zavartalan biztosítása érdekében feltétlenül szükségesnek tartanám a kirendelt hatósági vezetők által megszüntetett vagy újonnan létesített szolgálati jogviszonyokra vonatkozóan olyan kormányrendelet kiadását, amely ezt a nagyon fontos kérdését a felszabadult területeknek most, a polgári közigazgatás és a polgári bíráskodás bevezetésekor egyöntetűen rendezné és elejét venné számtalan vitás kérdésnek. (Sz. M.)