Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A Magánjogi Törvénykönyv külföldi visszhangja. 2. [r.]

617 ez a szakasz csak a bányafelügyelő és munkásszemélyzetre vonatkozik, a hivatalnoki személyzetre ellenben, amelybe a felelős üzemvezető mérnök is tartozik, nem terjed ki, mert ott, ahol a törvény a hivatalnokokra kiterjedően rendelkezik, így a 201—202. §-okban, a munkásokon és felügyelőkön felül kifejezetten megemlíti a hivatalnokokat is. Okszerűen következtethető ebből, hogy a Bányatörvény 206. §-ának kivételes és így szorosan magyarázandó rendelkezése az e szakaszban említett hivatalnokokra nem alkalmazható. (C. II. 3130/1940.) Felperes tényleges katonai szolgálatának teljesítése közben akként szenvedett balesetet, hogy a régi lőállások lebontása közben, amikor az egyik lőállás alsó részéből egy követ kihúzott, felülről több kődarab lehullott és a balkeze mutatóujját megütötte. A lőállások építésének és lebontásának begyakorlása a katonai kiképzéshez tartozik. A bontási munkálatok külön szakértelmet nem igényelnek és egyáltalában nem veszélyesek és mivel azokat a katonák megfelelő felügyelet mellett végezték, a baleset bekövetkezése körül a katonai közegeket semmiféle mulasztás nem terheli. Mivel pedig a katonai szolgálat teljesítése közben megtörtént balesetből származó kárért az állam csak akkor tartozik felelősséggel, ha azt a katonai személyeknek hivatali kötelességüket sértő vétkes magatartása idézte elő, egyébként azonban még a vétlen kártételre vonatkozó szabályok alapján méltányosságból sem kötelezhető bírói úton a sérültre a balesetből hárult vagyoni hátránynak megtérítésére, a keresetet elutasító döntés megfelel az anyagi jog szabályainak. (C. I. 3095/1940.) A mérleg valódisága megköveteli, hogy a társaság vagyontárgyainak értékét a mérleg vagyonként feltüntesse; az azonban ebből a szempontból közömbös, hogy az egyes vagyontárgyakat a mérleg milyen összefoglaló cím alatt tünteti fel. A K. T. 199. §-a, de az alperesi alapszabályok sem foglalnak magukban olyan szabályt, amely kötelezően meghatározná, hogy az ilyen vagyoniét elek milyen címen veendők fel a mérlegbe. Az tehát, hogy a két alperesi leányvállalat egyike más címen szerepel a mérleg vagyonoldalán, mint a másik, sem törvénybe, sem az alperesi alapszabályokba nem ütközik. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a két részre tagolt zárszámadások második részének, az eredménykimutatásnak is meg kell felelnie a K. T. 199. §-a követelményeinek, tehát abban külön tüntetendők fel a bevételek, külön a kiadások és az ezeknek egybevetése útján mutatandó ki az üzleti év eredménye ; ezért az olyan eredmén3^kimutatás, mely a bevételeket a kiadások egy részével már csökkentett összegben állítja szembe az általános kiadások tételeivel, ennek a követelménynek meg nem felel és így még nagy általánosságban sem nyújt a r.-t. jövedelmezőségéről felvilágosítást. — A r.-t. vagyontárgyainak az évi mérlegben a valóságosnál alacsonyabb értékkel való beállítása és ilyen vagy más úton rejtett tartalék létesítése csak akkor ütközik a K. T. 199. §-ába, ha az a részvényesek vagy