Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A Magánjogi Törvénykönyv külföldi visszhangja. 2. [r.]

612 módon tudta paragrafusokba öltöztetni, hogy a magyar jog ősi szellemének termékeiből sem ment semmi veszendőbe. A javaslat törvénybe iktatása és hatályba léptetése éppen ezért nemcsak a jogfejlődés érdekét szolgálná és nemcsak a Szászy Béla nagyságának máris késői, de mégis méltó elismerése lenne, hanem követendő példát mutatna más tereken is arra, hogyan lehet a magyar szellemiséget az idők forgatagában a kor parancsainak engedelmeskedve is szilárdan megtartani. Azokat pedig, akik azt gondolják, hogy az aprólékos gond, amellyel a javaslat egyes rendelkezései kidolgozásra kerültek, egy letűnt korszak sajátsága, aminek a mai törvényalkotásban már nem lehet szerepe, megnyugtathatják Fehrnek, de különösen Fiadnak a fentiekben részletesen ismertetett megjegyzései, amelyek világosan bizonyítják, hogy ma sem bűn az alapos munka, a jogi problémák tüzetes átgondolása. Ezekért a tanulságokért is nagy hálát kell éreznünk azok iránt a külföldi kiválóságok iránt, akik kódexünkről megnyilatkoztak. De ennél többet kell tennünk. Ha ők tanúságot tesznek a mi javaslatunk iránti érdeklődésükről, nekünk a segítségükre kell sietnünk az érdeklődés kielégítésének megkönnyítésében és a külföldi folyóiratokban fel kell tárnunk az érdeklődést leginkább megérdemlő további részleteket, ami most, hogy maga a szöveg a külföld rendelkezésére áll, nehézség nélkül történhetik meg és külföldi barátainknak az érdekükben ezután kifejtendő munkáját számottevően mozdíthatja elő. És még egy momentumot kell kiemelnem. Az, hogy az eddig megjelent külföldi reflexiók során egyetlen félreértést sem tudtam felfedezni17 és a fejtegetéseket oly tökéletes harmóniában láttam a javaslatunk magyar anyagához csatlakozni, aligha lehet egyedül az én tökéletlenségem következménye. Az igazi ok bizonyára csak az lehet, hogy a fordítás — tökéletes. A szószerinti fordítás helyett az értelem visszaadására törekvés, amelyet a fordítók maradéktalanul megvalósítottak, ezen a téren iskolát teremtett és új utat nyitott a magyar jogtudománynak a külföld felé. Ha ezt az utat a jövőben is minél gyakrabban járjuk a jogszabályok átültetése során, nemzetünk külföldi megbecsülésének igazán nagy szolgálatot fogunk tenni. Már pedig azzal tisztában kell lennünk, hogy a javaslat remek fordítása után a külföld ezentúl ezt el is fogja tőlünk várni. Nem mulaszthatom el a fordítók : Bálás P. Elemér, Hegedűs József és vitéz Mátyásfalvy Erik irányában a mélyenérzett hála szavának ideiktatását. Nizsalovszky Endre 17 Nem számítom ilyennek azt az esetet, amikor az egyik író más szót olvasott, mint ami a fordításban nyomtatva volt.