Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A Magánjogi Törvénykönyv külföldi visszhangja. 2. [r.]

609 megtámadhatóságnak a javaslatban megszabott korlátai között a meghatalmazó érdekei minden esetben kielégítő védelemben lesznek-e részesíthetők. Minthogy Fiad a kérdést nem találta alkalmasnak arra, hogy cikkének korlátolt keretei között behatóan elemezze, be kell érnünk az aggodalom regisztrálásával. A jogszabályok finom elemzésének egyik kiváló mesterében támadt ez az aggodalom mindenesetre elegendő ok arra, hogy az 1028. §-t adódó alkalommal tüzetesen szernügyre vegyük. A tisztulási folyamat részletmegnyilatkozásaként méltatja Hedemann a nem vagyoni kár megtérítésének széles teret nyújtó 1114. §-t. Érdeme szerinti elismerésre talált Hedemann és DomJce részéről a zártfajú kötelemre vonatkozó 1137. §., amely a javaslatnak ugyan a korábbi szövegekkel szemben új rendelkezése, de amely Grosschmid alapvetése nyomán a bírói gyakorlatban már régen utat talált és törvényeinkben is már egy évtizede élő intézménnyé vált. Hasonló módon emeli ki Hedemann a méltányos kármegosztásnak az 1149. §-ban kifejezett, a tisztulási folyamat körében eső gondolatát. A világháború alatt, majd a szerencsétlen páriskörnyéki úgynevezett békeszerződések által teremtett helyzetben egymást érő gazdasági válságok negyedszázada után természetes az az érdeklődés, amelyet a gazdasági lehetetlenülés kérdésére vonatkozó, a magyar bírói gyakorlatból merített, majd a javaslat szövegéből a bírói gyakorlatba szószerint visszakerült 1150. §. keltett. Ezt a rendelkezést Domke is külön megemlíti, Hedemann pedig a nyilvánvaló haladást jelentő rendelkezések sorában juttat neki előkelő helyet, utalva az úttörő, de nem egészen veszélytelen gondolat térhódítását bemutató külön tanulmányára.15 Vgy látja, hogy a szabályozásban a magánjog fellazítása nyilatkozik meg. A régi szigorúság és pontosság meUőzésével a javaslat felad egy darab iuristicumot, az élet igényeinek hívebb kielégítése érdekében. Egész szövegében közli a rendelkezést Fiad is, aki szerint az közelebbi magyarázatra nem szorul, mert gazdasági alapjai nyilvánvalóak és közismertek ; logikusnak tartja az előszerződéstől való elállásnak a második bekezdésben foglalt szabályát is. A kötelmi jog általános szabályai közül Hedemann figyelmet szentel még a több egyenes adós esetében érvényesülő megosztási gondolatnak (1185. §.) és felkeltik a figyelmét az elévülés részletes szabályai. (1283. és köv. §.) Inkább a kötelmi jog különös részének szentel figyelmet Fehr, aki elismeréssel szól a vétel különös nemeinek tüzetes szabályozá15 ,,Der Vertrag und die veránderten Umstánde". — Z. f. ausl. u. int. Privatrecht. 1940. — 714. és köv. 1. — Szabadjon a lengyel kötelmi jogi kódex megoldási kísérletére nézve a M. J. É. III. évfolyama 197. és köv. lapjain közölt megjegyzéseimre is utalni. 39