Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A szlovák jegybankrendelet

45 állam megalakulásától számított nem is egy hónapra a Szlovák Nemzeti Bank, mint önálló jegybank megkezdte működését. Az önálló jegybank megalakulásáról az 1939 április 4-én kelt (Szlov. törvt. 44. sz.) kormányrendelet rendelkezik. A rendelet lényegében véve ugyanazokon az elveken épült fel, mint a német jegybanktörvény. Ez a törvény ugyan csak pár hónappal később, 1939 júniusában jelent meg, a két j egy bank törvény összehasonlításából azonban kétségkívül meg lehet állapítani, hogy a német kormány által a szlovák kormány rendelkezésére bocsátott szakértők a szlovák jegybanktörvény kidolgozásánál a máikészülő német jegybanktörvényt vették alapul. Ennek folytán természetesen a szlovák jegybank szervezete is lényegesen különbözik a Csehszlovák Nemzeti Bank szervezetétől és szervezetileg inkább a német birodalmi hankkal (a Reichsbankkal) hozható párhuzamba. A jegybank — amint a rendelet mondja — hitelüzlettel foglalkozó közintézet; formailag részvénytársaság, mert — amennyiben a jegybankrendelet mást nem rendel — a kereskedelmi törvénynek a részvénytáraságokra vonatkozó rendelkezéseit kell a jegybankra is alkalmazni. Az alaptőke 100 millió szlovák koronát tesz ki és százezer darab 1000 koronás részvényre oszlik. A részvények névre szólanak. Eltérőleg a német jegybanktörvénytől, a rendeletnek nincs oly rendelkezése, hogy külföldi nem lehet a részvények tulajdonosa. A jegybank élén a köztársasági elnök által hat évre kinevezett kormányzó áll. Helyettese az alkormányzó, akit szintén az államfő nevez ki. A kormányzó résztvesz a kormány ülésein. A kormánj'zó mellé tanácsadó szervként a kormány nyolctagú tanácsot nevez ki. Az egyes fiókok mellé tiszteletbeli kerületi tanácsadókat is ki lehet nevezni. A bank működését egy öttagú felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság tagjait ötévi időtartamra a közgyűlés választja. Az első felügyelőbizottságot azonban a kormány nevezi ki. A bank hivatalnokainak kinevezési joga a kormányzót illeti meg. A jegybank hivatalnokai hivatásuk gyakorlásában ugyanazt a védelmet élvezik, mint a közhivatalnokok. A jegykibocsátás joga kizárólag a Szlovák Nemzeti Bankot illeti meg. A jegybankrendelet a bank jegykibocsátási jogot a jegybankra határozatlan időrie ruházza rá és eltérőleg más államok törvényes rendezésétől, nem állapít meg határidőt, amellyel a bankjegykibocsátás joga megszűnik. Az állam lemondott arról a jogáról, hogy államjegyeket bocsásson ki. (A már kibocsátott 10.— és 20.— Ks papírpénz nem államjegy, hanem csak a váltópénzérmét helyettesítő papír-váltópénz.) A Szlovák Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyek „szlovák koronára'' (Ks) szólanak. A jegybankrendelet — ámbár ez tulajdonképpen nem a jegybankról szóló törvényes rendelkezésnek a feladata — megállapítja, hogy a szlovák korona értéke 31.21 milligramm arany értékével egyenlő. A rendelet a jegybank feladatává teszi, hogy a szlovák korona értékállandóságát fenntartsa. A jegybank további feladata, hogy a külfölddel való fizetési forgalmat szabályozza és a nemzetgazdaságot a szükséges hitellel ellássa. Külön törvénnyel fel lehet hatalmazni a jegybankot, hogy a bankok, takarékpénztárak és más pénzintézetek felett felügyeletet gyakoroljon.