Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

587 HÍREK Külföld: A német birodalmi kormány a bi­rodalmi igazságügyminisztert rende­leti úton felhatalmazta arra, hogy egyes kereskedőket vagy vállala­tokat, illetőleg a vállalatok bizo­nyos csoportjait a háború tartamára vagy a háború tartama alatt egyes üzletévekre mentesíthesse az évi mérleg, valamint a nyereség- és vesz­teségszámla összeállítására és bemuta­tására vonatkozó kötelezettségtől. A mentesítést csak akkor fogják meg­adni, ha a vállalat vagyonának je­lentős része külföldön van és ezáltal nincsen meg a megbízható értékelés lehetősége, illetőleg akkor, ha a hábo­rúval kapcsolatos egyéb okokra való tekintettel jelentős vagyonrészek ren­des értékelése nehézségekbe ütközik. Az igazságügyminiszter felhatalma­zást nyert arra is, hogy a háború tar­tama alatt a részvénytársaságokra, a korlátolt felelősségű társaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó jogsza­bályoktól, valamint a kereskedelmi jogtól eltérő rendelkezéseket hozhas­son. * A francia kormány fontos reformo­kat vezetett be a részvényjog terén. A részvénytársaság igazgatóságának legalább 3 és legfeljebb 12 tagból kell állnia. Az igazgatóság elnöke a vezérigazgató hatáskörét is betölti, ha pedig mégis a vezérigazgatói állást külön személlyel töltik be. ez hatás­körét az elnök személyes felelősségére látja el. Ugyanaz az egyén legfeljebb két részvénytársaság elnöki tisztét töltheti be. A kereskedelmi tevékeny­ség gyakorlójául a törvény értelmé­ben az elnököt kell tekinteni. A vál­lalat csődje esetén ugyancsak ö te­kintendő csődbekerültnek. Ha a vál­lalati csődtömeg nem elegendő a hite­lezők kielégítésére, a bíróság kimond­hatja, hogy az elnök és igazgatóság tagjai egy bizonyos összeg erejéig magánvagyonukkal is szavatolnak a vállalat tartozásaiért. A törvény a már meglévő vállalatokra is hatállyal bír és ezek a megfelelő belső refor­mokat 3 hónapon belül végrehajtani kötelesek. # A szlovák kormány rendeletet bo­csátott ki, amelynek értelmében zsi­dók és zsidó egyesülések a tulajdo­nukat vagy résztulajdonukat képező mindennemű ingó és ingatlan tár­gyak felett, amennyiben az egyes tárgyak értéke meghaladja az 500 koronát, csak a központi gazdasági hivatal előzetes engedélye alapján rendelkezhetnek. A hivatásos terme­lési, valamint kereskedői tevékeny­ségre a rendelet hatálya nem terjed ki. A központi gazdasági hivatal a kiadandó engedélyekért a tárgy ér­téke alapján számított 10—20%-os illetéket fog beszedni, amelynek ho­zama a központi gazdasági hivatalnál a zsidók kivándorlásának előmozdí­tása céljából létesítendő alap java­dalmazására fog szolgálni. # Németország, Magyarország, Jugo­szlávia, Bománia, Bulgária, Szlovákia és Olaszország megbízottai Bécsben egyezményt írtak alá, amely a há­ború tartamára a Duna deltaterüle­tének kivételével a Duna egész fo­lyására vonatkozóan szabályozza a víziforgalommal összefüggő kérdése­ket. Az egyezmény értelmében a Nem­zetközi Dnnabizottság helyébe Bécs székhellyel Dunahajózási Tanácsadó­bizottságot állítanak fel. A Dunator­kolat hajózási kérdéseiben továbbra

Next

/
Oldalképek
Tartalom