Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 9. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői
585 A küldöttek közgyűlését —• amely eddig a szövetkezet szervezetében idegen elemként szerepelt -— 1500 tagot számláló szövetkezetnél megengedi s ezáltal az eddigi 3000-nél nagyobb létszámú szövetkezetnél kötelező küldöttek közgyűlését nélkülözhetővé teszi. A felelősséget a szövetkezeteknél az üzletrész tízszeresében, szövetkezeti központoknál az ötszörösében állapítja meg. Átveszi az osztrák jogból az üzletrész részbeni átruházásának a lehetőségét, amely a német jogban eddig ismeretlen volt. Bankarchiv. 1940. szept. 15. 18. sz. : E. Kern : Die Regelung der Werbung in der Kreditwirtschajt. —- Míg általánosságban a gazdasági verseny szabályozása Németországban a BGB, továbbá a tisztességtelen versenyről szóló törvény rendelkezésein, valamint a Werberat előírásain alapszik, addig a hitelintézetek részére van még egy külön jogforrás : az 1928-ra visszanyúló és utoljára 1936 december 24-én átszövegezett ú. n. Wettbewarbsabkommen. Ennek a főbb rendelkezéseit, illetőleg az ezzel összefüggő néhány kérdést ismertet a szerző. — A folyóirat ugyané száma statisztikai áttekintést ad Erdély Magyarországhoz csatolt részének bankhálózatáról. Zeitschrift für das gesamte Handelsrecht und Konkursreclit 1. (szeptember 27-i) füzete Grundideen in der ungarischen Handelsgesetzgebung nach dem Weltkriege 1914—18. címen Kuncz Ödön tanulmányát közli a háború utáni kereskedelmi jogunk vezető eszméiről. A tanulmányt f. évi április havi számunkban (221—229. o.) egész terjedelmében már leközöltük. Ugyanebben a számban Prof. Dr. Huech (München) a kereskedelmi üzlet öröklése esetén az adósságokért való felelősségről, Prof. Dr. Beitzke (Yena) pedig a jogi személyek megalakulási módjairól, az engedélyezési rendszerről, a szabályozott és szabad társaság alakulásról értekezik. A Deutsches Recht (vereinigt mit Juristische Wochenschrift) f. évi 38. számában Dr. jur. h. c. Fonck ezredes a háborús államközi jog aktuális kérdéseivel : nevezetesen a franktireur-ök, a nyilt városok és a hadifoglyok jogi helyzetével foglalkozik. — A 39. számban Dr. O. Möhring (Berlin) az ellenséges vagyonokra vonatkozó jogkérdésekről értekezik és az ellenséges vagyonok kezelésére kirendelt zárgondnokok jogi helyzetét veszi vizsgálat alá. — Amtsgerichtsrat Dr. S. Sebode (Berlin) a hadsereg tagjainak ingó vagyonára vezetett végrehajtás problémáival, Amtsgerichtsrat Hornig (Berlin) pedig a háború következtében nyújtott illetékjogi kedvezmények egyes kérdéseivel foglalkozik. A folyóirat továbbá Dr. Breithaupt (Berlin) tollából értekezést közöl az adósságrendezésről. A birodalmi kormány ugyanis az 1938 augusztus 17-i törvényt az 1940 szeptember 3-i törvénnyel kiegészítette és az új szövegezésben újból kiadta. Az új törvény kiterjesztette az adósoknak a körét, akik az adósságrendezésre igényt tarthatnak, valamint kiterjesztette a törvény hatályát a német birodalomhozcsatolt területekre is. Az eddigi szabályozás szerint ugyanis adósságelengedésre tarthatott igényt az a korábban tőkével vagy földdel rendelkező, szabad foglalkozást űző adós, aki a nemzeti szocialista uralom előtti gazdasági válság, avagy a nemzeti szocialista mozgalomban való részvétel következtében 1934 január l-e előtt a) gazdaságilag összeomlott, vagy b) földjét elvesztette. Az új rendezés az adósságelengedésre jogosult adósok körét kiterjesztette c) a nem önálló kereseti foglalkozások űzőire, valamint