Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

IRODALOM Paolo Greco : II contratto di lavoro. Torino, 1939. 499 o. „Mindenfajta munka, tehát a szellemi, a műszaki és a testi munka is szociális kötelesség. Az állam ezért s csakis ezért veszi a munkát védelmébe", — mondja a fasiszta munkaalkotmány : a Carta del Lavoro. Ez a meghatározás megadja a munkára és a munkaviszonyra vonatkozó állami beavatkozásnak jogi alapját. Egyrészről kötelességet állapít meg, másrészről pedig védelmet nyújt. A kötelességet megszabó, a védelmet biztosító szabályok összessége pedig nem más — mint a munkajog. A Carta del Lavoro-ban lefektetett sziklaszilárd jogelvek alakították át a fasiszta államot a ,,munka államává" és helyezték a „munkát", éspedig nemcsak a szellemi és a műszaki, hanem a XIX. század kapitalista felfogása által lenézett és semmibevett, könnyet és verejtéket fakasztó ú. n. „alacsonyrendű" testi munkát is az azt megillető helyre. A fasiszta munkajoggal, vagyis a munkára és a munka viszonyokra vonatkozó jogelvekkel foglalkozik Paolo Greco turini egyetemi tanár „II contratto di lavoro" című könyvében. A mű a munkaszerződést teszi vizsgálat tárgyává, belehatol a munkaszerződési jog legapróbb részleteibe, de a munkaszerződés tárgyalása során felöleli a fasiszta munkajog egész területét. Az első fejezetben a szerző a munkateljesítménnyel és a munkaviszonnyal foglalkozik, majd (a második fejezetben) áttér a munkaviszonyt szabályozó jogforrások ismertetésére. A szerző kifejti, hogy a Carta del Lavoro-t törvénynek, tehát közvetlen jogforrásnak tekinteni nem lehet. A Carta del Lavoro-t ugyanis a fasiszta nagytanács bocsátotta ki, a nélkül, hogy az az alkotmányos törvényhozó szervek tárgyalása alá bocsáttatott volna. Az 1928 december 13-i törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a fasiszta munkaalkotmányban foglalt jogelveknek megvalósítása céljából a szükséghez képest törvényerejű rendeleteket adjon ki. Közvetlen jogforrásnak tehát csak azokat a rendeleteket lehet tekinteni, amelyeken keresztül a Carta del Lavoro-ban lefektetett elvek jogszabályok alakjában mint élő jog testet öltöttek. A harmadik fejezet rendszeres és áttekinthető csoportokba foglalva a „munka" különféle fajtáit és változatait elemezi. Nemcsak a szellemi és testi munkát és ezeknek különféle nemeit veszi bonckés alá, hanem részletesen ismerteti a gyermek-, a női, a házi, a családi stb. munka sajátosságait is. Az ötödik fejezet a munkaviszony létrejöttéről, tehát a munkaszerződés megkötéséről értekezik, a hatodik fejezet pedig minden részletre kiterjedő figyelemmel tárgyalja a munkavállaló részéről történő teljesítések elemeit, quantitativ és qualitativ minéműségét és az azokkal kapcsolatos mellékkötelezettségeket. Rendkívül érdekesek a munkaadó részéről nyújtott teljesítésekre vonatkozó fejtegetések. A munkabérről szóló részben (hatodik fejezet) ugyanis