Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Külföldi részvénytársaságok cégvezetői

570 pontosan, hogy a fentebb már említett 6060/1940. M. E. sz. rendeletben megállapított kenyérfélék készítéséhez legalább mennyi zúzott burgonyát kell felhasználni. Fakészletek zárolása. Egyes faanyagkészletek, amelyek a belföldön kitermelt faanyagok kötelező bejelentése tárgyában kiadott 7150/1938. M. E. sz. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 100/1940. M. E. sz. rendelet érteimébén bejelentési kötelezettség alá estek, a 7300/1940. M. E. sz. rendelettel (Bp. K. 1940. okt. 15.) hatósági zár alá vétettek. A zár alá vett készletek raktározása, felhasználása, feldolgozása és forgalombahozatala tekintetében csak engedély alapján szabad rendelkezni. A zár alá vett faanyag szállítását az iparügyi miniszter szállítási igazolványhoz kötheti. A szappankészletek bejelentésének és forgalmának szabályozása tárgyában — a honvédelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján — a 6890/1940. M. E. sz. rendelet tétetett közzé a Bp. Közlöny 1940. évi október hó 10-i számában. A rendelet szerint minden iparos (kereskedő), aki szappan előállításával vagy forgalombahozatalával foglalkozik, köteles a birtokában lévő szappankészletet bejelenteni. A szappan előállításával foglalkozó iparosoknak azt is be kell jelenteniük, hogy az 1938/39. és 1939/40. termelési években üzemükben mennyi szappant állítottak elő. A bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a 96.000/1940. K. K. M. sz. rendeletében (Bp. K. 1940. okt. 10.) állapította meg. — A bejelentési kötelezettség alá eső készletekkel nem lehet szabadon rendelkezni (záralávétel). A zár alá Tett készletek felhasználásának és forgalombahozatalának módját a kereskedelem ós közlekedésügyi miniszter szabályozza. Kijelölheti azokat a kereskedőket, akik a szappan forgalombahozatalában résztvesznek és megszabhatja azt is, hogy bizonyos körzetben üzlettel bíró kereskedők szükségletüket csak az illető körzeten belül üzlettel bíró vagy valamely meghatározott iparostól (kereskedőtől) szerezhetik be. A hústalan napok tartásának újabb szabályozása tárgyában kiadott 6820/1940. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1940. okt. 1.) értelmében hétfőn, kedden és pénteken húst, húsneműt, szerdán pedig borjúhúst és borjúhúsneműt nyers, elkészített vagy bármely módon tartósított (konzervált) állapotban a fogyasztók részére árusítani vagy forgalombahozni tilos. A korlátozó rendelkezések kiterjednek a vadhúsra, valamint a liba- és kacsamájra is. Nem vonatkoznak a tilalmak a juh- és lóhúsra, a lóhúskészítményekre, a csirkére, a pulykára, a gyöngytyúkra, a házinyúl húsára, a halra, zsírra, a hájra, a szalonnára, a tepertőre, a sertésfejre, a sertéslábra, a főtt sonkára, akár felszelt, akár egész állapotban, a hurkára, a disznósajtra, végül a belsőrészekre (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, mirigy, pacal, máj, vér). A rendelet hatályon kívül helyezi a hústalan napok tartására vonatkozólag eddig kiadott rendeleteket. — A rendeletben kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi miniszter az ország egész területén megtiltotta az uszőborjuk levágását. (197.000/1940. F. M. sz. r., Bp. K. 1940 okt. 20.) A cukorkereskedői forgalom szabályozása tárgyában kiadott 59.000— 1940. K. K. M. sz. rendelet (v. ö. Gazd. Jog 1940. 7. szám) módosításaként