Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - A társasági szerződéssel összefüggő egyes kérdések a korlátolt felelősségű társaságnál

548 amely a külön jog fogalmát akként határozta meg, hogy a Kft. tagjainak külön jogán a társasági tagnak azt a jogát vagy jogának azt a részét kell érteni, amellyel a tagnak több a joga, mint a többieknek, akiknek joga a törvényben vagy a társasági szerződésben foglalt, a tagok általános jogállására vonatkozó szabályoknak megfelelő. A budapesti kir. ítélőtábla eme elvi meghatározása szerint tehát külön jog csak az esetben forog fenn, ha valamelyik tagnak több joga van, mint a társaság más tagjainak. A budapesti kir. ítélőtábla meghatározásából viszont az is következik, ha a tagok nyereségrészesedési és szavazati joga nem egyenlő s e mellett valamelyik tag részére — a törzsbetét arányát véve figyelembe — az arányosnál nagyobb jogot biztosít, úgy itt már a különjogot meg kell állapítani. A kérdés ilykép való eldöntése azonban visszás helyzetet idéz elő, amit szintén egy példán tudunk legjobban észlelni. Induljunk ki a már említett példából. Megállapítottuk, hogy a kir. ítélőtábla ismertetett elvi meghatározása mellett nincs külön jog akkor, amidőn az egyik tag törzsbetéte 1000 P, a másiké pedig 9000 P és a tagok 50—50% arányában részesednek a tiszta nyereségben, ellenben az 1000 P törzsbetéttel szereplő tag javára a külön jogot meg kell állapítani akkor, amidőn ő csak 40%-ot kap a haszonrészesedésből, de még így is nagyobb mértékben részesül a nyereségben, mint amilyen a törzsbetéte arányában megilletné. Szerintem a külön jog esete csak akkor forog fenn, amikor a társasági szerződés valamelyik tagnak vagy a tagok egy részének olyan jogot biztosít, amilyennel a többiek egyáltalában nem rendelkeznek, abban az esetben pedig, amikor az összes tagok részére biztosított valamely jogban a tagok egyike a törzsbetétének arányánál nagyobb mértékben részesül, csak többletjoggal és nem különjoggal állunk szemben. Adott esetben a budapesti kir. törvényszék a külön jognak most említett értelmezése szerint döntött (Cg. 39.099/7.) s a budapesti kir. ítélőtábla a döntést helybenhagyta (P. VI. 11.914/1937/11). Ebben az esetben a különjoggal összefüggő kérdés érdekesen alakult. A kft-nek több tagja volt, akik a törzsbetéttől teljesen eltérő s a szerződésben külön megállapított arányban részesedtek a nyereségben és gyakorolták szavazati jogukat a taggyűlésen, viszont ugyanebben az arányban viselték a társaság alapításával felmerült költségeket. A szavazati és haszonrészesedési jog több tagnál meghaladta a törzsbetét szerinti arányos összeget, mégis a különjogot megállapítani nem lehetett, mert a többletjog az alapítási költségekhez való nagyobb mérvű hozzájárulásban lelte okát. Utóbb a budapesti kir. ítélőtábla a most ismertetett állásponttól ismét eltért s lényegében visszatért eredeti álláspontjához s egy adott esetben a külön jog bejegyzését elrendelő határozatát következőkép indokolta: „A rendelkező részben említett pótszerződési rendelkezés szerint a társaságba újonnan belépett X. Y. tag a 11.000 pengőt kitevő törzstökéhez csak