Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Az erdélyi román bankjog

521 Az 1918—1939. évek jogfejlődése természetesen, több módosulást eredményezett, de az alaptörvények legnagyobb részben a régi magyar törvények. 19^0 óta a szokásjog sem fejlődött, mert a cseh-szlovaK. alkotmány nem ismerte el a szokásnak jogalkotó erejét. — E szám tartalmából kiemeljük még a Jugoszláviában és a Szlovákiában, Idád-ben alkotott jogszabályok áttekintését. A Közgazdasági Szemle július—augusztus havi számában Bikkal Dénes a kereskedők és kézművesek öregségi biztosításának kérdésével foglalkozva, bemutatja, hogyan oldották meg az emiitett biztosítást több külföldi államban. Különösen részletesen foglalkozik a német kézművesek és kisiparosok, az olasz kézművesek és kereskedők, valamint az angol kézművesek és iparosok öregségi biztosítási intézményeinek ismertetésével. A Bechtsspiegel der Wirtsclxaft f. évi 16. számában dr. B. Beinhardt marburgi professzor a folyószámlaviszony különböző jogi problémáival foglalkozik. Dr. Frommholz (Bingen) azokat az alapelveket és szabályokat foglalja össze, amelyek a kereskedelmi mérleg készítésénél az áruértékelés tekintetében érvényesülnek — a német jog szerint — a kereskedelmi társaságok és az egyéni kereskedők körében. — Dr. A. Düppe (Essen) az ingatlanforgalomban érvényesülő hatósági árellenőrzést ismerteti, A. B. (Köln) rövid áttekintést ad azokról az adósvédelmi intézkedésekről és egyéb rendelkezésekről, amelyekkel — a jelenlegi háború idején — a német üzemeket a háborúokozta hátrányok kiegyensúlyozása céljából támogatják. A kereskedelmi társaságok átalakításá-nak kérdésével foglalkozik dr. Fatakfalvy László a Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok f. évi 3. számában közzétett előadások sorában. Különbséget tesz a kereskedelmi társaságok gazdasági és jogi átalakulása között. Az előbbi akkor jön létre, ha valamely társaság feloszlik, a felszámolás során aktíváit elidegeníti, amelyeket egy újonnan alakuló kereskedelmi társaság forma szerint megvásárol, A gazdasági élet a gazdaságilag indokolt átalakuláshoz az „új alapításinak ezt a kerülő útját választotta, mert a jogrend hosszú időn át az átalakulás lehetőségének jogi szabályozásával igényeit nem elégítette ki. Jogilag a kereskedelmi társaságok átalakulása, egy új kereskedelmi társaságnak létrejöttét és egy réginek felszámolás nélküli befejezését jelenti. Magában foglalja az egyesülésnek, a likvidációnak és az üzletátruházásnak jellegzetes ismérveit. A magyar jogalkotás az 1930 : V. tc.-ben honosítja meg a kereskedelmi társaságok jogi átalakulásának szabályait, de egyoldalúan, mert csak a Kft.-vé való átalakulás lehetőségét teremti meg, itt azonban megtalálta a helyes utat. Talán helytelen az, hogy a korlátolt felelősségű szövetkezetnek Kft.-vé való átalakítását is lehetővé akarja tenni, hisz la szövetkezet gondolatával és lényegével ellenkezik az, hogy más kereskedelmi társasággá alakuljon át. Az ú. n. álssövetkezeteknél gazdaságilag ugyan indokolt lehetne az átalakulás, de erre viszont a jogi szabályozás alkalmatlan. Nincs szabályozva a Rt.-nek és a Kft.-nek közkereseti és betéti társasággá való átalakulása. Tekintettel a kérdés gazdasági jelentőségére, kívánatos volna &z átalakulás általános és egységes szabályozása. Ugyanebben a számban Egyed István professzor az új honvédelmi törvény (1939 : IL tc.) rendelkezéseit ismerteti, dr. Proszvimmer Leó pedig az egyenesadó törvényjavaslatáról tartott előadását közli.