Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Az erdélyi román bankjog

511 az egyes gabonafajtákból milyen lisztfajtákat állithatnak elő és megtiltja a megállapítottaktól eltérő lisztfajták, illetőleg lisztkeverékek forgalombahozata­lát; másrészt meg állapit ja azokat a lisztfajtákat, amelyekből kereskedelmi for­galom céljára kenyeret szabad készíteni. — A rendeletben említett lisztfajták jellege tekintetében a földmívelésügyi miniszter által alakított lisztjelleg-megál­lapító bizottság mintái irányadók. A miniszter szükség esetén elrendelheti a búza- és rozslisztnek más termények lisztjeivel való keverését, továbbá a kenyér­készítésnél burgonyának, vagy burgonyalisztnek kötelező felhasználását. Ameny­nyiben az eladó és a vevő között olyan lisztfajta szállítására történt ügylet­kötés, amelynek előállítása a rendelet értelmében tilos, &z ügylettől sem az eladó, sem a vevő egyoldalúan vissza nem léphet, hanem a felektől megállapított lisztfajta helyébe — a felmerülő értékkülönbözet megfelelő elszámolása mellett — a rendeletnek megfelelő lisztfajta lép. A közélelmezés biztosítása (a honvédség és a polgári lakosság élelmezé­sének, valamint állatai takarmányszükségletének biztosítása) tárgyában tétetett közzé a 6530/1940. M. E. sz. rendelet (Bp. K. 1940. szept. 20.). A rendelet szerint közélelmezési hatóságok a földmüvelésügyi miniszter rendelkezése szerint és ellenőrzése mellett vármegyében az alispán, törvényhatósági jogú és megyei városban a polgármester, járásban a főszolgabíró, községben a községi elöljáró­ság. A rendelet 3. §-a sorolja fel azokat a terményeket és termékeket, amelyek bejelentési kötelezettség alá esnek (gabonanemüek, Kszt és egyéb őrlemények, hüvelyesek, szárított és víztelenített zöldség- és főzelékfélék) és megállapítja azt a mennyiséget, amelyen felül készletek bejelentendők. (A kisháztartások általában mentesek a bejelentési kötelezettség alól. Az említett zöldség- és főzelékféléket pedig csak az ilyenek előállításával ipar- vagy hivatásszerűen fog­lalkozóknak kell bejelenteni.) A meglévő készleteket a rendelet hatálybalépését követő 8 nap alatt kell a községi elöljáróságnál bejelenteni, míg a később be­takarított, előállított vagy megszerzett készleteket, valamint a változásokat minden hónap 1. és 8. napja között. A 7. $ a mentességeket állapítja meg. A be­jelentés alá eső termények közül a búzát, a rozsot, a kétszerest és a zabot hatósági zár alá helyezetteknek hell tekinteni és azokat forgalombahozni, fel­dolgozni vagy azokkal egyébként rendelkezni — bizonyos kivételektől eltekintve — csak a hatóság engedélyével szabad. A zár alá helyezett készleteket az állam megbízásából a Futura, vagy a földmüvelésügyi miniszter által kijelölt más szerv a hatóságilag megállapított áron, ennek hiányában piaci áron, készpénz­fizetés ellenében igénybeveheti. Országos Mezőgazdasági Üzemi és Termelési Költségvizsgálő Bizottság és Intézet létesíttetett a mezőgazdasági termelés egyes ágai jövedelmezősé­gének és a mezőgazdasági árszínvonalnak állandó és rendszeres figyelemmel kísé­rése céljából (204.400/1940. F. M. sz. rendelet, Bp. K., 1940. szept. 8.). A Bizottság feladata: a) a mezőgazdasági termeivények árszínvonalának, a termelői és fogyasztói árak viszonyának, a mezőgazdasági termelés jövedelmező­ségének, a mezőgazdasági üzemek belső egyensúlyának, valamint a mezőgazda­sági termeivények kivitelének és belföldi forgalmának figyelemmel kísérése és tanulmányozása; b) a mezőgazdaságpolitikai, különösen birtok- és szociálpoli­tikai, értékesítési, piaci és szövetkezeti kérdések figyelemmel kísérése és tanul­mányozása; c) az előbbi pontokban említett kérdésekben a kormányzatnak, az árkormánybiztosnak, a mezőgazdasági termelési é3 értékesítési ügyek kormány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom