Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Végrehajtás a kényszeradós ellen

497 ben, hogy azok az egyességet megszavazzák. Minthogy pedig az egyeztető a tevékenységét a kényszeregyességi eljárás tartama alatt fejti ki, amennyiben az adóstól eredő megbízáshoz a vagyonfelügyelő hozzájárult, az egyeztetési díj előnyös követelés lesz, mert a Ke. eljárás alatt az adós joghatályos cselekményéből keletkezett. A vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül viszont az egyeztetői díj, minthogy az üzlet rendszerinti viteléhez nem tartozik, ha az adós és az egyeztető közötti megállapodás a Ke. eljárás alatt keletkezett, érvénytelen, ha a Ke, eljárás előtt jött létre, a par conditio creditorium elvénél fogva csak az egyességnek megfelelően quótális kielégítésben részesülhet. Nem tartozik ugyanis az egyeztetői díj az előnyösnek tekintendő eljárási költségek közé, melyeket az OHE, a vagyonfelügyelő, a jogi megbízott részére a bíróság állapít meg. — Kimondotta már a kir. Kúria P. IV. 130/1929. számú (Grül: IV- 328. oldal) határozatában, hogy az egyeztető díja a csődben sem tömegtartozást, sem elsőosztályú követelést nem képez, előnyösnek tehát a Ke. eljárásban sem tekinthető. Ezért a kir. ítélőtábla helybenhagyta a kir. törvényszéknek a lejárt quótán felüli részben a végrehajtási kérelmet elutasító végzését. 2. A katonai szolgálatra bevonult kényszeradós ellen megkért végrehajtás. — A rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult személyek magánjogi kötelezettségei tárgyában kiadott 7110/1938. M. E. sz. rendelet hatályát a 8260/1939. M. E. sz. rendelet kiterjesztette a póttartaléki szolgálati kötelezettség alapján tényleges katonai szolgálatot teljesítő személyekre is. A 7110/1938. M. E. sz. rendelet 2. §-ának rendelkezéséhez képest e gátló körülmény fennállása alatt a teljesítési határidő folyása nem kezdődik meg, a már megkezdődött határidő folyása pedig megszakad és a gátló körülmény megszűnésekor újra kezdődik. A teljesítési határidő megszakadása következtében a kényszeregyességi eljárást csak végrehajtás elrendelésével kapcsolatban lehetne befejezetté nyilvánítani. A befejezetté nyilvánítás előtt a kényszeradós ellen végrehajtást elrendelni az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 21. §-ában említett kevés kivételtől eltekintve csak a 850/1931. M. E. sz. rendelet 11. §-ában írt meghallgatás alapján lehet. A 7110/1939. M. E. sz. rendelet értelmében a rendelet hatálya alá eső személy ellen indított perben tárgyalást tartani nem lehet, mely szabály a kényszeregyességi perenkívüli eljárásban tartott tárgyalásokra is alkalmazandó, mint ahogy a perrendi szabályok az 1410/1925. M. E. sz. rendelet 98. § 2. bekezdése értelmében a kényszeregyességi eljárásban általában alkalmazást nyernek. Minthogy a 850/1931. M. E. sz. rendelet fent hivatkozott 11. §-a az adós meghallgatását is előírja, az adós ellen ezen meghallgatás nélkül végrehajtást elrendelni azon egyességi hányadokra sem lehet, amelyek a gátló körülmény keletkezése előtt már esedékessé váltak. 3. A meghallgatás költsége. A 850/1931. M. E. sz. rendelet 11. §-a értelmében a bíróság hivatalból tűz ki tárgyalást, ha valamelyik hitelező a kényszeregyesség jóváhagyása után, de még a befejezetté nyilvánítás előtt kér végrehajtást. A tárgyalásnak egyedüli célja azonban, hogy az egyesség hatálya alá eső összes hitelezők, valamint az OHE az értékesítési eljárás elrendelése tekintetében meghallgattassanak. A meghallgatáson való megjelenésért nem járt költség a megidézett 32