Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Végrehajtás a kényszeradós ellen

493 fél a biztosítást a régi formájában nem köteles folytatni és a biztosító társaság is csak azzal a járuléktartalékkal tartozik a félnek, amelyet a feloszlatott egyesületből az ő részére aránylagosan átvett. Így az egyes biztosító társaságok egyenként felkerestetik az általuk átvett egyletek tagjait és újonnan alkotott, a régi egyesületi tagsághoz lehetőleg hasonló díjtáblázat alapulvételével igyekeznek őket oly új biztosítások megkötésére bírni, melyek a réginek megfelelnek. így az átvett járuléktartalék is — ha az egyesület 100%-os fedezetet adott át — elégséges arra, hogy az eltelt idő beszámításával a fél a biztosító magánvállalatnál az ügyletet zavartalanul folytathassa. Amint látjuk, az új vezetés a volt Ausztria területén a biztosítási egyletek kérdését szélsőséges határozottsággal oldotta meg és az egész intézményt kimetszendőnek ítélte az osztrák nemzetgazdaság és társadalom épületéből. Hazai megoldásunk ennél sokkal jobban tisztelte a meglévő állapotot, nem tudjuk azonban előre megmondani, hogy nem fog-e ez az eljárás bonyolultabb gazdasági és személyi kérdéseket okozni? A biztosító egyesületek jövendő virágzását az ismertetett rendelkezések amúgy is erősen korlátozni fogják és az egyes egyesületek számtalan problémájával való bajlódás után megérhetnek oly tapasztalatok, melyek a mi kormányzatunkat is szélsőséges megoldásra késztethetik. Dr. Gróh István Végrehajtás a kényszeradós ellen. A kényszeregyességi eljárás nemcsak azzal az anyagi előnnyel jár az adósra nézve, hogy az egyesség bírói jóváhagyásával az adós felszabadul az egyességben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól (1410/1926. M. E. sz. rendelet, a továbbiakban R. 92. §.), hanem az egyességi eljárás megindításától kezdve, az adós vagyonához tartozó dolgokra és jogokra végrehajtást elrendelni, vagy foganatosítani nem lehet (R. 21. §.), a korábban foganatosított végrehajtás következtében kitűzött árverést a kényszeregyességi ügyben eljáró bíró az árverési határnaptól számított két hónapra felfüggesztheti, sőt az egyesség jogerős jóváhagyásának előfeltétele alatt érvénytelenek az olyan külön kielégítési jogok, amelyeket az egyességi ajánlat benyújtását megelőző két hónapon belül, vagy az egyességi ajánlat benyújtása és az egyességi eljárás megindítása közötti időben az adós vagyonához tartozó dolgokra, vagy jogokra végrehajtás útján szereztek (R. 22. §.). A végrehajtási lépések felfüggesztése és a végrehajtások ellen adott védelem az adósra nézve sokszor nagyobb jelentó'ségű, mint tartozásainak részbeni elengedése. Aki egyességi ajánlatában tartozásainak 100%-ban való megfizetését igéri, tulajdonképpen csak moratóriumot kér a rendezésre, A kényszeregyességi kérvény beadásával célja tulajdonképpen, hogy időt nyerjen és a végrehajtásokat elkerülje. Hitelezői szempontból viszont a legfontosabb kérdés, hogy mikor juthat a hitelező a követelésének akárcsak hányados, akárcsak részletekben való kielégítéséhez, más szavakkal, mikor vezethet végrehajtást a kényszeradós ellen. A kényszeregyességi eljárás három főszakaszra tagozódik. Mindegyikben mások a végrehajtás elrendelésének szabályai: 1. Az első szak az eljárás megindításától az egyesség bírói jóváhagyd-