Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Az Erdély-részi magánjog

467 magyar magánjog területe, amelyet Grosschmid-dal az Országbírói Értekezlet (O. É.) hatály területének nevezhetünk ; ezzel szemben az erdélyi részek az Osztrák Polgári Törvénykönyvnek (Opt.) alkalmazási területét teszik. A Körös-vidéken van ugyan bizonyos vonatkozásban partikuláris jogterület, nevezetesen : az ú. n. Partium területéből az egykori Közép-Szolnok és Kraszna megyék és Kővár vidéke, amelyeken ugyan az Országbírói Értekezlet ideiglenes törvénykezési szabályai hatályosak, de ahol az 1861-ben visszaállított régi magyar jogszabályokon a régi erdélyi jogot kell érteni (amely különbség tényleg azonban ma már alig bír gyakorlati jelentőséggel). Ezen a vidéken tehát kizárólag azok a feladatok várnak a magyar igazságügyi berendezkedésre, amelyeket igazságügyi kormányzatunk a Felvidék és a Kárpátalja visszacsatolása alkalmával oly sikeresen megoldott.2 Máskép áll a dolog az erdélyi részek területén. Ott az osztrák abszolutizmus igazságügyi likvidálása után, tehát 1861 óta is, az Opt. mint egész maradt alkalmazásban. Igaz, hogy 1867 óta a magyar törvények széles réseket törtek e törvénykönyv épületén. Nagyjában azonban, főleg az élők közti vagyonjog terén, az Opt. eredeti, 1811. évi alakjában maradt fenn Erdélyben. A román törvényhozás se sokat változtatott rajta.3 A kérdés tehát az : megokolt-e, hogy az impérium változás után továbbra is az Opt. maradjon meg a magánjog gerincének, vagy ha nem, mit tegyünk helyébe ? Hogy erre a kérdésre felelhessünk, meg kell vizsgálnunk az Opt. erdélyi hatályban maradásának okait. 1861-ben az anyaországban sem ment simán az Opt. hatályon kívül helyezése, illetőleg a telekkönyvi jog területére szorítása. Nálunk is tekintélyes pártja volt annak, hogy ősi jogunknak a 48-as törvényhozással máris romba döntött épületét teljesen takarítsuk el és helyette maradjunk benne az Opt. lakályos épületében. Erős küzdelmet vívott akkor a történeti jogfolytonosság eszméje a kényelmi szemponttal. A magyar jogból akkor jóformán alig maradt más, mint egyes töredékek : disiecta membra. Az abszolutizmus idejében az iparosodás s általában a gazdasági fellendülés oly méreteket öltött, hogy annak jogi mezbe öltöztetésére a régi magyar magánjog maradványai nem látszottak elegendőknek. A jogbiztonságot féltették attól, hogy a gazdasági életet az írott kódex biztos keretei közül a darabos és ingadozó szokásjog 2 L. e folyamat tömör összefoglalását Újlaki Miklós tanulmányában: A magyar Szent Koronához visszatért területek magánjoga (Kolosváryemlékkönyv, 1939, 540. 1.). 3 Ezt az állítást csak bizonyos fenntartással tehetem, mert a román források nehéz hozzáférhetősége miatt az Újlaki könyvének megjelenése, tehát 1934 óta bekövetkezett változásokat nem volt módomban ellenőrizni. Az 1934-ig törtónt változtatásokat 1. Újlaki id. munkájában. Fontos módosítás a teljeskorúság korhatárának 21 évre leszállítása, a hitbizományok és az utóöröklés eltörlése.