Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 7. szám - A csekkjog kodifikációjónak mai állása

ERDÉLY Huszonkét esztendővel ezelőtt, 1918 december 20-án, ezt írtam Kolozsváron nap/ómba: „A háború ötödik korácsonyo áll előttünk. Várjuk a román megszállást, hallgatjuk a lövöldözéseket oz éjszakában, olvassuk a békés járókelők szomorú halálát, politikusaink vetélkedését a ,,pártalakítások" körül. . . Reánk szakadt a bizonytalanság egyetemes rémülete . . . Milyen Karácsonyt hozol nékünk Te tiszta, ártatlan Isten-Gyermeki?" Ebben az évben, augusztus legvégén, St. Konstantinban lelkendező bolgár barátaim szaladnak felém és közlik a bécsi döntést: Visszajött 45.000 négyzetkilométer terület szüleim sírhantjával (Nagyváraddal) és ifjúságom ragyogó hátterével (Kolozsvárral) együtt. Teleki Pál és Csáky István müncheni látogatása óta optimista voltam. Mégsem mertem hinni a bolgár híreknek, a bolgár lapok hevenyészett térképeinek. Szeptember 2-án azután Szófiában megtudtam az eredményt: Vér nélkül, nemzeti hadseregünk szaktudásának és morális erejének megnövekedésével gyarapodott ismét országunk területben és népességben. Csatlakozott hozzánk .Erdély': Kolozsvár kultúrája, a Székelyföld ősi ereje. Az igazságos béke érdekében folytatott küzdelmünk újabb jelentős eredményt ért el. A megcsonkított, megalázott és meghasonlott trianoni Magyarország megnagyobbodott, megerősödött és megnemesec/ett középhatalom lett. Ezekben a lélekemelő, magasztos pillanatokbon a Mindenhatóhoz fohászkodunk: Adjon a Nemzet minden fiának lelki nemességet, önfeláldozó munkakedvet és magábaszálló alázatosságot, hogy azt, amit vezetőink lankadatlan munkája és sziklaszilárd hite hatalmas barátaink megértő támogatásával visszaszerzett, — megszépítsük, megerősítsük és az új Boldog Magyarország szerves részévé tegyük. Kuncz Ödön 30