Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Az 1939. év hiteljogi gyakorlata

27 bizottság vagy a felügyelőbizottságtól származó javaslatnak nem minősül (C. 5562/38). Az 1920: XXXVII. tc. 16. §-a, mely a pénzintézet alaptőkéjének felemelésére irányuló határozat érvényességéhez a P. K. előzetes hozzájárulását kívánja meg, nem szabja meg azt, hogy a P. K. eló'zetes engedélyét meghatározott időn belül teljesítendő feltételhez kösse és így azt sem tiltja, hogy az általa netán eredetileg kívántaknak teljesítésétől utólag eltekinthessen (C. 3401/39). A P. K. által megejtett vizsgálat és az általa adott alaptőkeemelésre vonatkozó engedély csak akkor mentesíti az igazgatósági tagokat a K. T. 162. §-ában meghatározott felelősség alól, ha a rt. ügyvitelében közvetlenül nem vettek részt és eljárásukban a P. K. vizsgálatára támaszkodhattak, tehát jóhiszeműségük esetén (C. 2331/39). A részvényesi jogok gyakorlása részvényutalványok alapján nem ütközik a jogszabályokba, mert mindaddig, míg végleges részvényokirat a részvényeseknek kiadva nincsen, ezt az okiratot az ideiglenes részvényutalvány helyettesíti (C. 5255/38). Állandó gyakorlat, hogy a közgyűlési határozat megtámadására rendszerint csak az a részvényes jogosult, aki a megtámadott határozat hozatalakor már részvényes volt és ettől kezdve a megtámadási per jogerős befejezéséig az maradt. Állandó gyakorlat továbbá, hogy ha a hányadrészvényesnek, a hányadrészvényeinek együttes névértéke egy egész részvény névértékét cl nem éri, önmagában nincs jogosultsága a közgyűlési határozat megtámadására. Ezt a szabályt, ha a részvény közös tulajdon, az egyes társtulajdonosokra (résztulajdonosokra) is alkalmazni kell, mert ezek jogállása csak formailag különbözik a hányadrészvény (megosztott részvény) tulajdonosainak jogállásától, de lénycgüeg azoktól el nem tér (C. 153/39). Közgyűlési határozatot megtámadó perben nem tekinthető igazoltnak a felperes részvényesi minősége, ha több, mint 13 évvel a közgyűlési határozat meghozatala után indította megtámadási keresetét, mert a körülményből okszerűen következik, hogy a részvényeknek a felperes nem volt állandó tulajdonosa (C. 3401/39). A rt. igazgatósági tagjainak díjazása veszteséges üzletévben megengedhető, mert az 1210/32. M. E. sz. rendelet rendelkezései esak azt tiltják, hogy a rt. igazgatósági tagjai részére a közgyűlés a nyereség terhére díjazást vagy nyereségrészesedést állapítson meg akkor, ha a nyereséget nem osztja fel és ezért a részvényeseknek osztalékot nem fizet. Ha a rt. közgyűlése az igazgatósági tagok részére nem ilyen természetű javadalmazást állapított meg, hanem az alapszabályok szövege szerint kifejezetten az igazgatósági tagok ebbeli minőségükben kifejtett működésének az üzleteredménytől független ellenértékét, a közgyűlés vonatkozó határozata meg nem támadható (C. 5583/38). 9. A szövetkezetből kizárt tag akkor is jogosult a K. T. 174. §-ában szabályozott korlátok között a kizárására vonatkozó közgyűlési határozat megtámadására, ha az alapszabályok értelmében a kizárás kérdésében a közgyűlés másodfokon is végérvényesen határoz (C. 1428/39). 10. Habár az 1930:V. tc. értelmében a Kft. létrejöttéliez a cégjegyzékbe való bevezetés szükséges, ez nem akadálya annak, hogy ha a felek egymásközti viszonyukat a cégbejegyzés előtti időre szabályozzák, c célból egymásközti társas viszonyt létesítsenek oly megállapodással, amely a cégbe-