Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 6. szám - Az iparjogosítvány elnyerésének újabb szabályai
396 Az utóbbi időben tapasztalható nagyobb mértékű betételvonások megakadályozása céljából a svájci pénzintézetek elhatározták, hogy minden egyes számláról havonként legfeljebb 500 frankot fizetnek ki. * A cseh-morva protektorátus kormánya rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében csak az ipari és kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélyével szabad új vállalatokat és üzemeket létesíteni, valamint meglévő vállalatokat és üzemeket kibővíteni. A miniszter egyidejűleg felhatalmazást nyert arra, hogy meglévő üzemek termelő-kapacitását is szabályozhassa. Az említett rendelkezések nem vonatkoznak a mező- és erdőgazdaságra. * Újabb jugoszláv törvényes rendelkezés szerint a jövőben biztosítási üzlettel kizárólag részvénytársaságok és szövetkezetek, ill. szövetkezeti szövetségek foglalkozhatnak. A biztosítótársaságok alaptőkéjét teljesen be kell fizetni és az alaptőkének el kell érnie a 2 millió dinárt. A szövetkezeteknél a részjegyek névértéke nem lehet kisebb, mint 500 dinár. * A görög kormány felhatalmazta a gazdaság- és pénzügyminisztert, hogy külön biztosítóintézetet állítson fel a behozatali szövetkezetek, a mezőgazdasági bank és más közjogi testületek szállításainak, valamint a gabonaszállításoknak a háborús károk elleni biztosítására. A szlovák parlament elfogadta a zsidó üzemekről és zsidó alkalmazottakról szóló törvényjavaslatot. A törvény értelmében zsidók ipari és kereskedelmi vállalatokat nem alapíthatnak és nem vehetnek át, iparjogosítványokat pedig nem szerezhetnek. A zsidókézben lévő ipar jogosítványokat meg lehet vonni, ha ezt a közérdek megkívánja. Zsidó vállalatokat az e minőséget feltüntető felírással kell ellátni. Abban az esetben, ha valamelyik zsidó üzem likvidál, a felszámolást három hónapon belül kell végrehajtani. Az ipari és kereskedelmi üzemekben foglalkoztatott zsidó alkalmazottak számarányát a többi alkalmazottakhoz viszonyítva, valamint fizetésük arányát a többi alkalmazottak fizetéséhez viszonyítva a következőképpen állapítja meg a törvény: 1940 december 31-ig 25%, 1941 április l-ig 20%, 1942 január l-ig 15%, ezután pedig 10%. Amennyiben valamelyik üzemben a zsidó alkalmazottak száma a fenti arányokat nem érné el, zsidó alkalmazottat mégsem szabad felvenni. A törvény alapján elbocsátott zsidóknak nyugdíjra nincsen igényük. A Csen-Morva Protektorátus kormánya a mezőgazdasági termelés biztosítása céljából rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében mindennemű mezőgazdasági üzemi felszerelés (szerszámok, gépek, állatok stb.) tulajdonosai kötelesek ezeket a kerületi hatóság által megállapítandó áron olyan személyeknek rendelkezésére bocsátani, akik ezeket az eszközöket sürgős szükség esetében idejében más módon nem tudják beszerezni. A fentemlített üzemi eszközök tulajdonosai továbbá kötelesek a más személyek földbirtokán esedékes mezőgazdasági munkákat is elvégezni, ill. elvégeztetni, ha az ilyen segélynyújtás elmulasztása a termelés lényeges csökkenését vonná maga után. Az ellenszolgáltatást ugyancsak a kerületi hatóság állapítja meg.