Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Az iparjogosítvány elnyerésének újabb szabályai

392 tőnek. Ez az elv csak ott szenved korlátozást, ahol azt a telekkönyvi jog szükséges formalizmusa megköveteli: a bekebelezett „sima" dollártartozások sorozásánál. Az értékzáradékok jövő sorsa továbbra is függ a bírói gyakorlattól, de elsősorban mégis a tételesjogi szabályozástól. Nem kétséges az, hogy a nemzeti kereten belül a tiszta — szerződésértelmezési — jogi szemlélet fölött álló szem-pont is van, amely a magasabb anyagi igazság erejével semmisitheti meg a „paeta sunt servanda" elvét. Nemzetközi viszonylatban azonban a szerződési szándéknak feltétlenül érvényesülni kell. (V. f.: Az értékzáradék jelentősége.) A VI. fejezet a magyar bírósági gyakorlatra figyelemmel keresi a legalkalmasabb értékállandósági záradékot, amely causák szerint (takarékbetét, kölcsön, adásvétel, biztosítási ügylet) különböző lehet. Általában véve a reálérték lerögzítésére legalkalmasabb záradék az általános értékzáradékok (alternatív valutazáradék és index) között keresendő. Az index, mint a vásárlóerő többé-kevésbbé hü tükre, a felek értékkikötési szándékának érvényre juttatására igen alkalmas. A különös értékzáradékok (arany, valuta és áruzáradék) a törvényes fizetőeszközhöz való szoros kapcsolatuknál fogva továbbra is fontos szerepet fognak játszani. A „Függelék"-ben a m*. kir. Kúriának az értékállandóságra vonatkozó határozatait közli a szerző, a különböző ügyletfajok szerint csoportosítva. (Me) A magyar jogélet időszerű kérdései. Az 1936. évben alakult Magyar Jogrnívesek Társaságánál!: tagösszejövetelein az 193(3. év ősze óta tartott változatos tárgyú előadásokat foglalja magában a fent megjelölt címmel most megjelent közel háromszáz oldalas kötet. A közölt előadásokat a társaság alapítólevele és dr. Vladár Gábor m. kir. titkos tanácsos, kir. kúriai tanácselnöknek, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya vezetőjének bevezetése előzi meg. Az alapítólevélből megtudhatjuk, hogy a Magyar Jogmívesek Társasága a magyar jogélet különböző területein működő keresztény, nemzeti szellemű jogászok egyesülete azzal <a célkitűzéssel, hogy azonos világnézeti alapon ismerje meg a magyar jogélet szempontjából jelentős problémákat, feltárja a kérdések különböző elvi szempontjait és egyengesse a magyar nemzeti hagyományok alapján a fejlődést a jogélet különböző területein. A most megjelent kötetben közölt előadások számot adnak arról, hogy az így kitűzött célt a társaság hogyan kívánta működésének első éveiben megvalósítani. Az előadások túlnyomó része a gazdasági jog területén mozog. Vladár Gábor bevezetése éles reflektort vetít arra, hogy a könyvben a jogterület különböző részeiről összegyűjtött előadásokat milyen közös eszmei tartalom kapcsolja össze. Ajtay Gábor még az 1936. év őszén tartott előadásában a nádor kezében összpontosított ősi magyar kormányzati rendszernek az idők változásait figyelembevevő visszaállításában látja a magyar alkotmányos fejlődés helyes útját. Némethy Imre az előadáshoz fűzött hozzászólásában nehezen összeegyeztethetőknek látja Ajtay Gábor elgondolásait az 1848. év óta bekövetkezett jogfejlődéssel. Jablonlcay Géza az értékállandóságról és az értékállandósági kikötésekről tartott kiterjedt irodalmi és joggyakorlati anyagon felépített előadást. Fejte-