Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Az iparjogosítvány elnyerésének újabb szabályai

390 IRODALOM Tury S. Kornél: Biztosítási jog és bizonyítási módszer.* Tury S. Kornélnak ez a tanulmánya ha nem is a jogfilozófia, de mindenesetre az általános jogtan területén mozog, amidőn a jog különböző területeit átfogó, általánosabb kérdést taglal. A príma facie bizonyítás, a valószínűsítés kérdése — habár székhelye a per jogban is van — szorosan összefügg a bizonyítás problémájával általában és így magával a filozófiával is, de — amint a szerző meggyőző erővel kimutatja — igen nagy jelentőségre emelkedik a magánjogban, a hiteljogban, különösen pedig a biztosításjog területén. A tanulmány komoly értéket és értékes gyarapodást jelent jogirodalmunkban, mert olyan kérdést tesz vizsgálat tárgyává, amely 1. habár kapcsolatos a biztosítás joggal is, de beletorkollik a perjog legérdekesebb problémáinak a területébe; 2. részletes kifejtésre sem perjogi, sem magánjogi, sem biztosításjogi irodalmunkban eddig nem talált; 3. alkalmat ad arra, hogy kimutatható legyen a biztosításjognak az egyetemes jogfejlődésre gyakorolt nagy hatása; végezetül 4. részletes1 elemzés után igen hasznos eredményeket produkál a balesetbiztosítás területén. A tanulmány legértékesebb részei a 3. és a 4. fejezetek. A 3. fejezet a szerződéses biztosítás jog legérdekesebb és legnehezebb problémáit világítja meg, amidőn a biztosításjog kitűnő ismeretével felvértezve reámutat a biztosítási esettel és veszéllyel kapcsolatos bizonyítási nehézségekre és az okozati összefüggés igen kényes kérdésére. A 4. fejezet pedig, amidőn a valószínűsítést megkísérli belehelyezni a bizonyítás jogába, ékesen bizonyítja szerzőnek igen alapos perjogi ismereteit is. A tanulmánynak többi része is a lehiggadt, komoly tudományos gondolkodást és tárgyalási módot hirdeti. E mellett eszméitető fejtegetésekben is igen gazdag, amidőn felvonultatja előttünk és szerző eredeti szemléletével színezi a jogdogmatikának és modern jogtudománynak számos érdekes kérdését. A „lehetőség", „valószínűség" és „bizonyosság" fokozatai, mint a jogalkalmazás fontos komponensei, a „Beweisnot", a ténybeli non liquet, a praesumptio facti és az indicium éppen olyan érdekes és tanulságos boncolgatás alá kerülnek, mint a közvetett bizonyítás, a „joglátszat" elve, a generális klauzulák avagy ~— a kártérítési felelősség kérdése. (Ku.) * A Magyar Tudományos Akadémián 1940 március 18-án előadott székfoglaló tanulmány. A tanulmány részben közzététetett a Magyar Jogi Szemle 1940. évi április havi számában.