Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

364 Van azonban olyan eset is, hogy a vevő köteles az opciót gyakorolni, ha az eladó úgy kívánja, vagyis a vételi joggal vételi kötelezettség van egykötve;87 ez azonban már nem tulajdonképpeni opció, hanem kétoldalú pactum de contrahendo. Olyan opció is van, amikor a vételár nincs eleve meghatározva, hanem majd az opció gyakorlásakor állapítandó meg; a megállapítást rábízhatják a felek egy harmadik személyre is, ha pedig semmi módon nem határoznak a vételár kérdésében, akkor a bíróság határozza azt meg.88 Ha pedig az opció gyakorlásának határidejét nem szabták meg a felek, azt is a bíróság dönti el ítéletében.89 Ezek után megkísérelhetjük az opciónak végleges fogalommeghatározását: olyan előszerződés, melynél fogva a jogosított személy a kikötött időn belül és a meghatározott feltételek melett a dolgot egyoldalúan, tehát még a tulajdonos akarata ellenére is megvásárolhatja (bérbeveheti, stb.); tehát egy jövendőbeli szerződés megkötését biztosító előszerződés.90 A jogfejlődésnek pedig két irányban kell tökéletesítenie az opció intézményét: egyik, hogy határozott, szabatos, minden vitát kizáró és rövid időre szóló legyen, másik, hogy alapgondolata: a jövő jogszerzés biztosítása lehetőleg minden körülmények között megvalósuljon. Dezső Gyula 87 K. 7619/1929. 88 Erre mondja a K., hogy ha a vevő ilyen esetben felajánlja azt a vételárat, amely az ingatlan keresetbeadáskori értékének megfelel, az eladó teljesíteni köteles (K. 716/1922., Szladits Mjogi Dtár, 1935. II. 384. old.). Az opciós jognak ezt a kiterjesztését nem tehetjük magunkévá; ha a vételár nincs meghatározva, nézetünk szerint az opció jogilag nem állhat fenn. 89 K. 519/1917. (Szladits Mjogi Dtár, 1935. IX 384. old.) és hasonlóan K. 593/1925. (Grill Köt. Jog, 1934. II. 121. old.). A Mtj. 1421. § szerint a határidő ilyenkor 3 hónap. 90 V. ö. Menyhárt Gáspár id. helyen 84. old.