Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

352 tani, ha arra a hozománytadóval szemben kötelezettséget vállal; ezen kívül csak akkor, ha a fenntartott hozomány adójának visszakövetelési joga veszélyeztetve van.12 A köteles rész előzetes biztosítása zárlat útján követelhető, a felmenő tékozlás esetén; nem okvetlen szükséges ezzel együtt a gondnokság alá helyezés.13 Általában minden a jövőben lejáró örökjogi követelés biztosítása követelhető per útján; de a veszély kimutatásához nem elegendő a kielégítési végrehajtás igazolása, hanem azt csak az adós egész vagyoni helyzetének elbírálása döntheti el. Nem kell külön veszély igazolása a Tkvi Rdt. 74. § szerinti előjegyzéshez az örökösök ellen; nem kell a készpénzhagyomány biztosításához az örökösök ellen sem, ha a kifizetés csak hosszabb vagy bizonytalan idő múlva válik esedékessé; nem kell az özvegyi haszonélvezet biztosításához sem, de a családi kapcsolatra való tekintettel az csak oly mértékben követelhető, amely a kötelezett családtag aránytalan megterhelését nem vonja maga után.14 Általános szabály tehát az, hogy a követelés biztosításához való jog nem következik magából a jogügyletből, tehát csak akkor igényelhető, ha a) maga a szerződés vagy b) törvény írja elő, vagy c) ha a hitelező igazolja, hogy követelése veszélyeztetve van.15 A biztosítékadás lényege pedig nem abban rejlik, hogy a biztosíték jövedelme is már fedezze a követelést (adott esetben az évjáradékot), hanem abban, hogy nemteljesítés esetén a jogosult félnek meglegyen a fedezete, követelésének kielégítésére.16 A veszély fennforgását vagy várható bekövetkezését az átlagos életfelfogás értékelése szerint kell elbírálni és az igény érvényesítésének lehetőségével szembehelyezni; a biztosíték célja: a veszély megelőzése.17 Éppen ezért már lejárt — tehát nem jövőbeli — kö12 K. 2910/1938. 13 K. 1881/1937., hivatkozással az Id. Törvk. Szab. I. rész 4. §-ra. 14 Mindhárom esetben bennrejlik a veszély gondolata: „praesumptio periculi". (K. 621/1937. és K. 853/1937.) is K. 1265/1909., Szladits Dtár, 1935. II. 135. old. 16 K. 4952/1917., Szladits Dtár, 1935. II. u. ott. A Kúriának ehhez az ítéletéhez legalább is szó fér; mert valamilyen zsinórmértéket fel kell állítanunk a biztosíték összegére, vagy módjára nézve; ha a szövegben közölt ítélet alkalmazható is a jövőben egy alkalommal lejáró követelésre, semmiképpen nem megnyugtató visszatérő szolgáltatások esetében, különösen, ha azok időtartama bizonytalan, pl. éppen évjáradék esetén. Ilyenkor mégis csak arányosítani kell a biztosíték évi hozamát a visszatérő szolgáltatás összegével, ellenkező esetben az egész biztosíték illuzóriussá válik. Minden esetben azonban előfeltétel a követelés veszélyeztetett voltának perrendszerü igazolása. L. még K. 4578/1921. ugyanott. 17 Veszélyeztetett a követelés a K. szerint akkor, ha az adós olyan magatartást tanúsít, amely törzsvagyonának elidegenítésére, vagy ellenszolgáltatás nélkül való lemondásra irányuló szándékára enged következtetni. Világos, hogy a hitelezőnek joga van ezeket a cselekményeket megelőzni. (K. 2856/1936.)