Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

350 Jövőbeli jogok biztosítása (Opció és rokonformái) A kötelmi jogviszonyok és jogügyletek ezerfelesége hozza magával, hogy valamennyiüket és valamennyinek elképzelhető, sőt el sem képzelhető változatait eleve tételes jogszabályokba foglalni lehetetlen; de maga után vonja azt is, hogy a gazdasági élet forgatagában nap-nap után friss és új alakzatok jönnek létre, melyeknek megszilárdulásához és a bírói gyakorlatban való elhelyezkedéséhez bizonyos idő lefolyása szükséges. Csak ennek az időnek eltelte és az új jogi forma kipróbálása után megy át az új kötelmi ügylet a jogtudatba és a forgalmi élet közhasználatába. Egyike az ilyen még teljesen ki nem forrott és a jogi forgalomban még elég ritkán előforduló jogügyleti formáknak az úgynevezett opció.1 Az opció nem más, mint egy a jövőben megszerzendő jognak előzetes biztosítása a jogosult személy javára, aki ily módon privilégizált helyzetbe kerül a másik féllel szemben; mert teljesen az ő tetszésétől, kénye-kedvétől függ, hogy majdan óhajtja-e maga részére megszerezni a kikötött jogot, másként: megkötni azt a bizonyos jogügyletet, melynek lehetőségét biztosította magának. A másik fél szerepe passzív: egyszerűen tűrni tartozik: hogy a jogosult személy egyoldalú nyilatkozattal kössön meg vele egy olyan ügyletet, amelyhez egyébként a két ügyletkötő fél egyező akaratnyilvánítása szükséges.2 A. jogszerzés biztosításának eseteit élesen el kell határolni a szerződést megerősítő mellékkikötésektől,3 mert míg az utóbbiak egy már létrejött és fennálló szerződést megerősíteni, megszilárdítani, annak megszegését megnehezíteni hivatottak, addig az előbbieknél arról van szó, hogy az egyik fél előzetes biztosítékról, garanciáról gondoskodik a maga részére abban az irányban, hogy a jövőben valamely eleve meghatározott jogot szerezzen, joggal élhessen, ha neki úgy tetszik.4 1 „Vételi jog"-nak szokták magyarul nevezni, de nem helyesen; mert a vételi jog — mint alább látni fogjuk — csak egyik válfaja az opciónak s annál jóval szűkebb értelmű. 2 A kétoldalú jogügylet az opeió folytán a jövőben egyoldalú ügyletté zsugorodik össze, már ami a megkötés formáját illeti. 3 Foglaló, bánatpénz, kötbér. 4 Tagadhatatlan, hogy az ilyen egyoldalúan bebiztosított fél hasonlíthatatlanul elönyösebb helyzetben van, mint a másik fél; úgy lehetne kifejezni, hogy „jogi páholyban ül", mert a gazdasági viszonyok alakulásához képest gyakorolja a részére fenntartott jogot vagy nem gyakorolja, a szerint, hogy ránézve melyik az elönyösebb. A másik fél pedig kötve van és aggódva lesi hogy ő mire fogja magát elhatározni.