Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A főldbérlő szövetkezetek és az élő magyar jog

18 rövid felmondás mellett a szövetkezetből való kilépésre. Ettől a jogától a szövetkezeti tagot sem alapszabálybeli rendelkezéssel,, sem külön szerződéssel megfosztani nem lehet. Sőt a K. T. 239. §-a még további nehézséget támaszt, amidőn kimondja, hogy a magánhitelező, aki a szövetkezeti tag magánvagyonára sikertelenül vezetett végrehajtás után adósának a szövetkezet feloszlása esetére jutó illetményét veszi végrehajtás alá, — kielégítése végett előzetes felmondás után a tag kiválását követelheti tekintet nélkül arra, hogy a szövetkezet határozott, vagy határozatlan időre alakult. Az üzletrésztőke tekintetében pedig a K. T. 187. §-ában foglalt rendelkezés veszélyes. A tagokat ugyanis baszonbérösszegek fizetésére kötelezni nem lehet a nélkül, hogy ez a szövetkezet és tagok jogviszonyát alhaszonbérletté ne változtatná, ami pedig szöges ellentétben van a földbérlöszövetkezet fogalmi lényegével. Ez utóbbiból folyóan a tagok esak üzletrésztőke-befizetéseket teljesíthetnek. Viszont a szövetkezetnek rendszeres bevételei nincsenek, amiből vállalt haszonbérfizetési kötelezettségét teljesíthetné. Ezért az üzletrésztőkét kell úgy meghatározni, hogy fedezze a haszonbért, a közös költségeket és egyéb kiadásokat. így egy-egy üzletrész értékéül egyegy bérleti résznek az egész haszonbérleti időtartamra eső haszonbéri összegét és járulékait kell megállapítani, amelyet a tag részletekben fizet be a szövetkezet pénztárába, Legfeljebb még oly öszszeget lehet hozzászámítani, amelyet esetleg szerződési biztosítékkép kell elhelyezni a haszonbérbeadónál és amely összeget a szövetkezetbe való belépéskor fizet be a tag ugyancsak üzletrész-részlet címén. A harmadik személyek irányában pedig a tagok alapszabály szerint' korlátlan felelőssége a garancia. Ez a szükségszerű elrendezés azonban eltekintve attól a szépséghibától, hogy az üzletrésztőke fokozatosan elfogy és ezért a haszonbérlet lejártával az üzletrésztőke elvesztéről kell beszámolni, ami ugyan természetes és semmiesetre sem jelenti a szövetkezet kudarcát, mert a haszonbérlet minden anyagi eredménye közvetlenül a tagok jövedelme lett, — nincs összhangban a K. T. előbb felhívott 187. §-ával. A jogszabály szerint ugyanis, mihelyt a számadásokból, vagy a mérlegből az tűnik ki, hogy az üzletrésztőke fele elveszett, az igazgatóság azonnal közgyűlést tartozik egybehívni avégből, hogy az szövetkezet tagjai a szövetkezet további fennállása, vagy feloszlása kérdésében határozhassanak. Következéskép a földbérlőszövetkezet kénytelen már a haszonbérleti időtartam második félidejében évről-évre külön közgyűlési határozattal kimondatni a szövetkezet fenntartását, illetve felvetni a szövetkezet esetleges felszámolásának kérdését. A K. T. tehát lehetővé teszi a földbérlőszövetkezet megalakulását, de fennmaradását nem biztosítja. Hisz ily jogi helyzetben könnyen megtörténhetik, hogy a bérleti tagok még a haszonbérlet lejárta előtt kilépnek a szövetkezetből, vagy gazdasági válság- idején, illetőleg egyéb okból elkedvetlenedés esetén közgyűlésen a szövetkezet időelőtti felszámolását határozzák el és a szövetkezet meg •