Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - A munkaviszonyt szabályozó legújabb jogszabályaink

326 IRODALOM Cottely István: A banktitok. Bp. .1939. 96. o. TÉBE könyvtár, 101. sz. A banktitok kérdésének rendezése egyike jogalkotásunk megoldásra váró feladatainak. Sajnos, hogy ezzel a nagy gyakorlati jelentőségű bankjogi kérdéssel eddig sem hiteljogi, sem pénzügyi jogi, sem közgjazdasági irodalmunk összefüggő munkában nem foglalkozott, holott a külföldön már elég fejlett irodalma van a banktitokkal kapcsolatos problémáknak. Annál nagyobb örömmel üdvözöljük most a TÉBE kiadásában megjelent ezt az elméletileg is igen értékes és gyakorlatilag hasznos munkát. Bevezetőben a bank és a pénzintézet fogalmát állapítja meg a bank- és pénzváltói ügyletek fogalmán keresztül. Ezek a fejtegetések annál értékesebbek, mert jogszabályaink sem a banknak, sem a pénzintézeteknek a meghatározását nem adják meg. Magát a banktitkot a hivatásbeli (tehát nem az üzleti vagy üzemi) titkok közé sorozza s a bankok titoktartási kötelezettségének a lényegét abban a bizalmi viszonyban látja, amely a bankot ügyfelével összeköti. A titoktartási kötelezettségnek jogalapját — írott jogszabály híján — leghelyesebb a bank és az ügyfél között fennálló szerződéses kötelmi jogviszonyban, illetőleg a szerződéshez reflex hatásként csatlakozó szerződési hűségben keresni. De, lévén a bankügylet a bank részéről mindig kereskedelmi ügylet, visszavezethető ez a kötelezettség a rendes kereskedő gondosságára is. Néhány külföldi törvényhozás is ezzel hozza kapcsolatba. Büntetőjogi védelemben részesül a banktitok — éspedig általánosan — Svájcban és Norvégiában. Nálunk speciális büntetőjogi védelmet valósít meg a Nemzeti Bank titkaira vonatkozólag az 1938 : XXV. tc. Előfordulhat, hogy a. banktitok megsértése a tisztességtelen- versenyről szóló törvénybe ütközik, amikor t. i. a banktitok egyúttal akár magának a banknak, akár harmadik személynek olyan üzemi titka, amelyet a Tvt. védelemben részesít. A banktitok tárgyi terjedelmét az ügyfél akarata, az üzleti szokások és az üzleti összeköttetéssel való kapcsolatok határozzák meg. Időbelileg nincs a tartalma elhatárolva, a bank a titkot az üzleti viszony megszűnte után is tartozik megőrizni. Az ügyfélre nézve a banktitok jogosultságot jelent: felvilágosításokat kérhet a banktitok tárgyára vonatkozólag. Harmadik személyeket ez a jog csak kivételesen illet (örökös, harmadik személy javára kötött szerződés kedvezményezettje). A banktitok megszegése kártérítésre — éspedig erkölcsire is — kötelez. A banktitok törvényes korlátozásokat szenved részben a jogbiztonság érdekében (tanúvallomási kötelezettség), részben nemzetgazdasági okokból (a devizarendeletek a banktitkot a Nemzeti Bankkal szemben teljesen felfüggesztették!) részben állami pénzügyi (adóbevételi) érdekekből. Ez az utóbbi, a bankoknak