Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám - Az életbiztosítás háború idejére szóló szabályozása a mai francia jogban

308 „abszolút nyereség" elvét kövessük, mint. a részvénytáxsaságokiiáL avagy inkább a „relatív nyereség" rendszerét, amely a közkereseti és betéti társaságnál érvényesül és amelyre a Kereskedelmi Törvény szabályozása a szövetkezetnél is kifejezetten utal. Fogyasztási szövetkezetnél megválaszolandó kérdések, hogy kik kapják a visszatérítést? Csak a tagok vagy esetleg a nemtagok is, miként ez néhány szövetkezetnél Angliában szokásos? Miben kapják a tápok a visszatérítést: készpénzben, áruban vagy esetleg üzletrészben, oly módon, hogy a tagokra jutó visszatérítési összegből újabb üzletrészek képzendők? Összeegyeztet hető-e a visszatérítés gondolatával annak maximálása? Mikor kell a visszatérítést fizetni: az év végén, félévenként, negyedévenként, avagy mindjárt a. vásárláskor? Lehet-e a gyakorlatban visszatérítésnek minősíteni azt a. rabattot, amit a szövetkezet vásárláskor ad? Helyesen, szabad-e a fogyasztási szövetkezetnek rabattot fizetni a tag részére? Igen tanulságos annak a kérdésnek tanulmányozása és megválaszolása is, hogy érvényesülhet-e ás ha igen, milyen módosulásokkal a visszatérítés elve a hitel, a földbérlő, a szakipari, a termelő és értékesítő, a földmunkás, lakásépítő, stb., stb. szövetkezeteknél, valamint a kölcsönös biztosító társaságoknál. (Kn > *J Az életbiztosítás háború idejére szóló szabályozása a mai francia f jogban. 1. A háborús állapot az életbiztosítással kapcsolatban az általános szabálytól eltérő különleges rendelkezéseket tesz szükségessé mind a díjfizetés, mind a kockázatviselés kérdésében. Az életbiztosítási díj fizetése kérdésében a francia biztosítási jogban az általános szabályt a biztosítási szerződésről szóló 1930 július hó 13-i törvény 75. §-a tartalmazza. E § értelmében a biztosító az életbiztosítási díjat nem perelheti. Nemfizetés esetében, — ha a törvény 16. §-ában szabályozott felszólítás is eredménytelen maradt — a biztosító választhat a biztosítás törlése vagy a biztosítási összeg leszállítása (tőkésítés) között; ha azonban a biztosítás szerkezete folytán a befizetett díjak egy részét díjtartalék képzésére kell fordítani, akkor a biztosító csupán a biztosítási összeg leszállítására (tőkésítésre) jogosidt, feltéve, hogy 3 évi díj befizettetett. A világháború alkalmával a háború idejére az 1914 augusztus hó 10-i rendelet szabályozta a díjfizetés beszüntetésének joghatásait. E rendelet szerint a hadbavonult biztosítottal szemben a biztosítás törlésének és a tőkésítésnek szankcióját a biztosító akkor sem mondhatta ki, ha az a díjfizetést beszüntette. A mostani háború kitörésekor az 1939 szeptember hó 1-i törvényerejű rendelet (décret-loi) hasonlóan rendelkezett az 1939 szeptember hó 2-a előtt megkötött életbiztosítási szerződések tekintetében. A mindkét háború alkalmával kibocsátott moratoriális rendelkezések súlyosan érintették az életbiztosítási szerződés gazdasági egyensúlyát. Egyes vállalatok ugyan általános biztosítási feltételeikben kikötötték, hogy a szerződés hatályát a biztosított hadbavonulása felfüggeszti s a kötvény csak az ellenségeskedések megszűnésétől számított 8 hónap múlva lép újra hatálvba. Más vállalatok viszont háború esetérc jogot adtak a biztosítottnak, hogy pótdíj fizetése mellett biztosításának a hadikoekázatra való kiterjesztését