Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából

152 terméke van a mezőgazdasági iparnak, amelynek nyersanyaga helyettesíthető, vagyis az iparcikk minősége szempontjából közömbös, hogy egyik vagy másik nyersanyagból készült-e. Tarthat-e mégis számot jogi oltalomra az olyan mezőgazdasági ipari termék elnevezése, amelynek minősége szempontjából általában közömbös, hogy a mezőgazdaságnak melyik terményéből állítják elő. Elsősorban hangsúlyoznom kell, hogy az ilyen tömegcikk tekintetében sem az az irányadó, hogy tudományos szempontból, az anyag minősítését illetően közömbös-e, milyen nyersanyagból állították elő az illető mezőgazdasági ipari terméket. A tudomány absztrakt összefüggéseket állapít meg, ebből a szempontból valóban helyettesíthetőnek lehet tekinteni a különféle nyersanyagokat ugyanannak a mezőgazdasági ipari terméknek szempontjából. A gazdasági élet azonban nem elméleti jellegű tevékenység, hanem gyakorlati cselekvések összessége. Ehhez képest a gazdasági életben az absztrakt összefüggések kevésbbé jelentősek, mint a konkrét jelenségek. A konkrétum hatalma a gazdasági életben igen jelentékeny. Egyebek közt nagyjelentőségüek a gazdasági életben — mint gyakorlati téren — azok az értékítéletek, amelyek az érdekelt körökben kialakultak és amely értékítéleteknek több-kevesebb befolyásuk van az egyes gazdasági cikkek iránti kereslet kialakulására, tehát az áralakulásra. Amennyiben a gazdasági élet felfogása szerint nem közömbös az, hogy valamely mezőgazdasági iparterméket melyik mezőgazdasági nyersanyagból állították elő, ennyiben igenis van jelentősége annak a kérdésnek, hogy az ilyen mezőgazdasági ipartermék elnevezése, amely alatt forgalomba hozzák, megfelel-e a valóságnak, vagyis az ilyen iparterméket valóban abból a mezőgazdasági nyersanyagból készítették-e, amelyre elnevezése utal. A jog szempontjából tehát a szóbanlevő mezőgazdasági ipari termékek elnevezésének is megvan a jelentősége. De van egy másik szempont is, amely ugyanezt a felfogást erősíti meg. Ez a következő: A gyakorlati élet szempontjából ma már egyik-másik áru tekintetében nagyon nehéz az eligazodás abban az irányban, hogy milyen nyersanyagból készült. A természettudomány fejlődése mind nagyobb mértékben juttatja uralomhoz az absztrakciót. Maga a természettudomány alapvonása is az, hogy absztrakt, s ez a tulajdonsága a tudomány haladásával mind nagyobb mértékben jut érvényre. Az absztrakciónak ez az előretörése mind nagyobb mértékben irtja a konkrétumot, mind nagyobb mértékben nehezíti meg a tájékozódást a gyakorlati életben használatos anyagok előállításának módját, így különösen a nyersanyagot illetően. A szemléletesség annyiban is mind nagyobb mértékben tűnik el, hogy az emberi szükségletkielégítésre használt tárgyak ma már kevésbbé felelnek meg, eredetüket tekintve a gyakorlati élet megszokott ismereteinek. Az úgynevezett pótszerek gyártása ma már jelentékeny méreteket ölt és ezen a téren valószínű, hogy a fejlődés még hosszú ideig nem fog befejeződni. A laikus ember előtt valósággal csodálatosnak tűnik, milyen szokatlan nvers-