Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából

146 TANULMÁNYOK A mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezése a versenyjog szempontjából * Annak a nemzetközi kongresszusnak keretében, amely a mező­gazdasági iparok haladását van hivatva feltárni és az erre vonat­kozó problémákat megvitatni, helyük van jogi fejtegetéseknek is, amelyek a mezőgazdasági iparok ügyére vonatkoznak. Mindenütt, ahol gyakorlati kérdésekről van szó, kifejezetten vagy látensen meg­vannak a jogi problémák is. Nincs olyan emberi cselekvés, amelynek a társadalmi élet körében ne lenne valamelyes köze a joghoz. Emberi célkitűzés, célra irányuló cselekvés nem gondolható el úgy, hogy ne lehetne, sőt ne kellene a joghoz viszonyítani. És ebből a szempontból a jog szerepe nemcsak az, hogy az emberi cselekvést védelmezze, ami kétségtelenül hivatása a jognak, hanem a jog feladata és hatása ennél jóval közvetlenebb. A társadalomban élő ember bizonyos cse­lekvési módjait gyakorlatilag egyenesen a jog teszi lehetővé, mert a jog nélkül, a jog parancsai és tilalmai nélkül, a jog fenyegetései nél­kül sok emberi cselekvés egyáltalában nem jutna társadalmi jelentő­séghez, nem fejlődhetnék tömegcselekvési móddá. Tömegcselekvési módon a társadalom szempontjából jelentőséggel bíró tipikus maga­tartást értek, amellyel számolni kell és amelyet a társadalomban élő ember a maga életvitelébe már eleve beilleszt, arra számít, arra épít annyiban, amennyiben másokról van szó, de egyúttal a maga részéről is úgy tekinti az ilyen cselekvést, mint amely úgyszólván magától értődik, holott a valóságban ez a magátólértődőség csak látszat. Való­jában az ilyen cselekvés csak azért tűnik „természetesnek" a gyakor­lati életben, mert a jog áll mögötte, hogy gyakorlati értéket adjon neki a maga szabályaival és fenyegetéseivel, akár büntetőjogi, akár magánjogi vagy közigazgatási jogi következményekről legyen is szó. Ez a közvetlen hatása a jognak az emberi cselekvésekre nagyon erőteljesen mutatkozik meg éppen a mezőgazdasági iparok terén ki­fejtett tevékenységgel kapcsolatban. A jelen előadás célja az, hogy a jognak ezt a hatását a mezőgazdasági ipar termékeinek elnevezé­sére vonatkozóan világosan tegye. Erre annak kimutatása útján tö­rekszik, hogy a mezőgazdasági ipari tevékenység a legteljesebb technikai fejlettséget feltételezve is ki van szolgáltatva az önkénynek, a bizonytalanságnak, prédául van dobva a kíméletlen, minden kínál­* Az 1939. évi budapesti mezőgazdasági ipari kongresszus részére készült vélemény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom