Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A magyar árellenőrzés rendszere

113 2. Az áruhitelközvetítő ügyletek kötésére és ezekkel kapcsolatos mindennemű kereskedelmi vállalkozásokra és üzletek kötésére, valamint saját és idegen számlára közvetítésére alakult kft. — egyebek között — olyan irányú tevékenységet is kíván kifejteni, hogy üzletfeleinek különböző üzletekben levő tartozásait megállapított hitelkeret erejéig átvállalja, egy számlán kezeli és így üzletfeleit a több üzletben fennálló részletfizetési kötelezettség gondjától mentesíti. A cégszövegbe felvett „gondűző" megjelölés a budapesti kir. ítélőtábla (P. VI. 9902/1938) szerint az 1930:V. te. 5. §-ába ütközik. A királyi ítélőtábla szerint a vállalat tárgya a cégszövegbe felvett „gondűző" szóval semmiféle vonatkozásban összefüggésbe nem hozható és a vállalat tárgyára sem utal. A bírói gyakorlat megengedi ugyan, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak a vállalat tárgyára utaló eégszövegébe, annak hasonló hangzású cégtől való megkülönböztetéséül, valamely vezérszó vétessék fel. A jelen esetben azonban a cégszövegbe felvett és N. városra utaló vezérszó az ország egyéb részein működő hasonló tárgyú vállalatoktól való megkülönböztetésre elegendő, N. városban pedig hasonló tárgyú és üzletkörű vállalat nincs. 3. A nyelv szókincséhez nem tartozó, önmagukban véve értelmetlen megjelöléseknek a cégszövegbe felvételét a cégbírói gyakorlat általában akkor nem tartja az 1930:V. tc. 5. §-ába ütközőnek, ha az illető megjelölés a kft. által készített vagy forgalombahozott áru ámeve és mint ilyen a kereskedelmi forgalomban hirdetések útján vagy egyébként már közismert. A budapesti kir. ítélőtábla szerint a mandula-, dió- és mogyorópótló szabadalom kihasználására, ennek a pótszernek gyártására és forgalombahozatalára alakult kft. cégszövegébe felvett és a három említett cikk első szótagjából képezett „Madimo" megjelölés a hivatkozott törvényszakaszba nem ütközik (Cg. 37,196). A budapesti kir. ítélőtáblának e határozata alapján több cégbírói döntés a nyelv szókincséhez nem tartozó megjelöléseknek a cégszövegbe felvételét csak akkor tartja megengedhetó'nek, ha a cégbirtokos üzletszerűen foglalkozik az ilyen megjelölésű, belajstromozott védjeggyel ellátott cikkek készítésével vagy forgalombahozatalával. 4. Cégbíróságaink általában nem tartják kívánatosnak, hogy a magyar cégek cégszövegükbe idegennyelvű vezérszavakat vagy toldatokat használjanak még abban az esetben sem, ha ez a vezérszó vagy toldat a vállalat tárgyára utal. A budapesti kir. ítélőtábla (P. VI. 5072/1939) szerint a gépés technikai cikkek képviseletének az elvállalására és ilyen cikkek forgalombahozatalára alakult korlátolt felelősségű társaság cégszövegébe a „mechano" szó a kereskedelmi forgalomban, mint önálló szó nem közismert és nem használatos, hanem csak szóösszetételekben (pl. mechanológia, mechanoterápia, stb.) ezért — habár némikép a vállalat tárgyára utal is, annak önálló címszóként való használata meg nem engedhető. Viszont a „larix" vezérszónak a cégszövegbe felvétele, — a budapesti királyi ítélőtábla (P. VI. 9881/1939) szerint — nem ütközik az 1930:V. tc. 5. §-ába, mert az adott esetben a vállalat tárgya fakitermelés, faáruk vétele, kikészítése, feldolgozása és eladása és így az említett megjelölés, amely vörösfenyőt jelent, a vállalat tárgyára utal. Hasonlóképpen felvehető a házak építésére alakult korlátolt felelősségű táraság cégszövegébe a mértani idomra utaló .,Rombus" megjelölés (budapesti kir. ítélőtábla P. VI. 9884/1939), valamint 8