Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A magyar árellenőrzés rendszere

106 a saját vagy az ellenséges parti vizeken, valamint a nyilt tengeren (semleges parti vizeken azonban nem!) megállítani és átkutatni, annak megállapítása céljából, hogy vájjon a hajó nem szállít-e dugárut. Ha a dugáru a rakománynak — akár érték, akár súly, vagy akár térfogat szerint — kevesebb, mint a felét alkotja, csak a dugáru, valamint az a nem-dugáru kobozható el, amely a dugáru tulajdonosáé. Ha a dugáru a rakománynak — a fenti elvek szerint — több mint a felét alkotja, a szállító hajó is elkobozható. A hajó és rakományának sorsa felett a lefoglaló hajó hazai „zsákmánybírósága" dönt, amely előtt a semleges rakomány, ül. hajó tulajdonosa képviseltetheti magát. Az angol kormány 1939 november 27-én kelt rendelete (a francia kormánynak ugyancsak ezen a napon kibocsátott vonatkozó rendelete megegyezik ezzel) értelmében mindazokat a hajókat, amelyek 1939 december 4-e után ellenséges kikötőből távoznak, arra kényszerítik, hogy az ott felvett árucikkeket valamely angol vagy szövetséges kikötőben kirakják. Mindazok a hajók, amelyek 1939 december 4-e után nem-ellenséges kikötőből távoznak ugyan, de a) ellenséges eredetű (olyan cikkek, amelyekben — értéket tekintve — több mint 25% az ellenséges — ellenséges területről származó — anyag vagy munka), vagy b) az ellenség (állam vagy az ellenséges területen lakó személyek, cégek stb.) tulajdonában lévő árucikkeket szállítanak, arra kényszeríthetők, hogy ezeket az árukat valamely angol vagy szövetséges kikötőben kirakják. Mindkét esetben a kirakott árucikkeket a zsákmánybíróság marsalljának őrizetére bízzák és a zsákmánybíróság határozata szerint azokat — ha nem dugáruk — a) térítési díj ellenében igénybe veszik az állam javára, vagy &) értékesítik a zsákmány bíróság felügyelete alatt, vagy c) megőrzik. Az értékesítésből (az állami igénybevételből) származó bevételekről, valamint a zár alá vett, de nem értékesített árucikkekről a békekötés után úgy fognak rendelkezni, amint azt a zsákmánybíróság majd az adott körülmények között jónak látja. A zsákmánybíróság a zár alá vett árukat, Ül. ellenértéküket feloldhatja a) saját megítéléséből, vagy b) az erre illetékes hatóság hozzájárulása alapján. Saját megítéléséből a bíróság kimondja a feloldást, ha bebizonyul, hogy az illető áru 1939 november 27-e előtt perfektuált ügylettel már semleges tulajdonba ment át. Az illetékes hatóság viszont olyan áruk (ellenértékük) feloldása tekintetében dönt, amelyek 1939 november 27-e után perfektuált ügylettel mentek át semleges tulajdonba, feltéve, hogy az ügyletre vonatkozó megállapodás már 1939 november 27-e előtt megtörtént. A perfektuálásra és az elszállításra vonatkozóan a semlegesek érdekében bizonyos türelmi időszak állapíttatott meg (1940 január 1), kikötve azonban, hogy az elszállításnak semleges kikötőből és semleges hajón kell történnie. Dr. Schneider Béla X A magyar áreUenőrzés rendszere. Az államnak a gazdasági életbe történő fokozatos beavatkozása során közhatalmi befolyás alá került Európa legtöbb államában a gazdasági élet egyik legfontosabb, alapvető folyamata, az áralakulás is. Az állami beavatkozással az áralakulás kérdése kiemelkedett a magángazdaság köréből és kalkulációs, illetőleg versenyszempontok által meghatározott magánügyből közüggyé vált.